Ugrás a tartalomhoz

szívritmuszavar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsiːvritmusɒvɒr]

Főnév

szívritmuszavar

  1. (gyógyszertan) A szívritmuszavar vagy aritmia olyan állapot, amely során a szív ritmusa eltér a normálistól. Ez azt jelenti, hogy a szívverés lehet túl gyors (tachycardia), túl lassú (bradycardia), vagy szabálytalan. A normál szívritmus percenként 60-100 ütés között van, amikor a szív nyugalmi állapotban van. Szívritmuszavar esetén ez a ritmus eltérhet, ami hatással lehet a vérkeringésre, és bizonyos esetekben komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet.

A szívritmuszavar típusai

Számos típusú szívritmuszavar létezik, és a következő kategóriákba sorolhatók:

  1. Tachycardia: A szívverés sebessége meghaladja a 100 ütést percenként. Ez lehet:
    • Supraventricularis tachycardia (SVT): A gyors szívverés a szív felső részéből, a pitvarokból indul ki.
    • Pitvarfibrilláció (AF): A pitvarok szabálytalan, gyors összehúzódása jellemzi, ami a szív pumpálási hatékonyságát csökkenti, és fokozza a vérrögök képződésének kockázatát.
    • Pitvari lebegés (flutter): Szabályos, de nagyon gyors ritmus, amely a pitvarok rendellenes működésével jár.
    • Kamrai tachycardia (VT): A szív alsó részéből, a kamrákból indul ki. Súlyos, mert a kamrák nem képesek megfelelően pumpálni a vért.
  2. Bradycardia: A szívverés lassabb, mint 60 ütés percenként. A következő típusokat különböztetjük meg:
    • Sinoatrialis blokk: A szív természetes pacemakerének, a sinoatrialis csomónak a hibás működése miatt lép fel.
    • AV blokk: Az elektromos impulzusok vezetése az atrioventricularis csomón keresztül akadályozott, ami lassú szívverést eredményez.
  3. Extrasystolék: Rendellenes szívütések, amelyeket a szív alsó vagy felső részében fellépő extra összehúzódások okoznak. Bár gyakran ártalmatlanok, előfordulásuk gyakorisága vagy intenzitása alapján figyelmet igényelhetnek.
  4. Kamrafibrilláció (VF): Rendkívül veszélyes állapot, amelyben a szív kamrái szabálytalanul és rendezetlenül vernek, ami megszünteti a hatékony vérkeringést. Ez azonnali orvosi beavatkozást igényel, mivel a kamrafibrilláció szívmegálláshoz és halálhoz vezethet, ha nem kezelik.

Szívritmuszavar tünetei

A szívritmuszavar tünetei széles skálán mozoghatnak, és nem minden esetben egyértelműek. Néhány gyakori tünet:

  • Szívdobogásérzés vagy kihagyó szívverés
  • Szédülés vagy ájulás
  • Légszomj
  • Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
  • Gyengeség vagy fáradékonyság
  • Súlyos esetben eszméletvesztés vagy hirtelen szívmegállás

Okok és kockázati tényezők

A szívritmuszavart számos tényező okozhatja, amelyek között lehetnek genetikai és szerzett tényezők is. A leggyakoribb okok és kockázati tényezők közé tartoznak:

  • Szívbetegségek: Szívkoszorúér-betegség, magas vérnyomás, szívelégtelenség és szívizom-elváltozások.
  • Elektrolitzavarok: A kálium, kalcium, nátrium és más elektrolitok szintjének zavarai.
  • Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, mint például az antiaritmiás szerek, béta-blokkolók vagy antidepresszánsok, hozzájárulhatnak a szívritmuszavar kialakulásához.
  • Hormonális változások: Pajzsmirigybetegségek, például túlműködés vagy alulműködés.
  • Életmódbeli tényezők: Túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz és alváshiány.
  • Genetikai hajlam: Egyes ritka esetekben genetikai hajlam is állhat a háttérben.

Diagnózis

A szívritmuszavar diagnosztizálása általában az alábbi vizsgálatok segítségével történik:

  • Elektrokardiogram (EKG): Rögzíti a szív elektromos tevékenységét és segít azonosítani a ritmuszavar típusát.
  • Holter monitor: Hordozható eszköz, amely 24-48 órán keresztül rögzíti a szívverést, lehetővé téve a tünetek és a szívritmuszavar közötti kapcsolat felderítését.
  • Echokardiográfia: Ultrahangos vizsgálat, amely a szív szerkezeti rendellenességeit vizsgálja.
  • Stresszteszt: Terheléses EKG, amely a szív reakcióját vizsgálja fizikai terhelés közben.
  • Elektrofiziológiai vizsgálat: Speciális eljárás, amely során katétereket vezetnek be a szívbe, hogy feltérképezzék az elektromos aktivitást.

Kezelési lehetőségek

A szívritmuszavar kezelése az adott típusától, súlyosságától és az egyén egészségi állapotától függ. A kezelés lehet:

  • Gyógyszeres kezelés: Antiarrhythmiás szerek, például amiodaron, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók vagy digitálisz szerek alkalmazhatók a ritmuszavarok szabályozására.
  • Elektromos kardioverzió: Elektromos sokk alkalmazása, amely helyreállítja a szív normális ritmusát. Elsősorban pitvarfibrilláció és kamrai tachycardia esetén alkalmazzák.
  • Katéteres abláció: Az aritmia forrásának megszüntetésére szolgáló eljárás, amely során a rendellenes elektromos jeleket termelő szövetet hővel vagy hideggel elpusztítják.
  • Pacemaker: Lassú szívverés esetén alkalmazott eszköz, amely elektromos impulzusokat küld a szívbe, hogy fenntartsa a megfelelő ritmust.
  • Implantálható kardioverter-defibrillátor (ICD): Súlyos kamrai ritmuszavarok esetén alkalmazott eszköz, amely érzékeli a gyors szívverést, és automatikusan elektromos sokkot ad le a normális ritmus helyreállítása érdekében.

Megelőzés

Bizonyos szívritmuszavarok megelőzhetők az életmódbeli változtatásokkal:

  • Egészséges étrend: A szívbarát étrend, például a mediterrán étrend követése, amely alacsony telített zsírokban és sóban, segíthet a szív egészségének megőrzésében.
  • Rendszeres testmozgás: Segít fenntartani a szív- és érrendszer egészségét, csökkenti a vérnyomást és javítja a vérkeringést.
  • Koffein- és alkoholfogyasztás mérséklése: Túlzott fogyasztásuk növeli a szívritmuszavar kockázatát.
  • Dohányzásról való leszokás: Csökkenti a szívbetegségek kockázatát és javítja a szív egészségét.
  • Stresszkezelés: A stressz csökkentése relaxációs technikákkal, mint például a jóga, meditáció vagy mély légzési gyakorlatok.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=szívritmuszavar&oldid=3460132”