tiszt

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtist]

Főnév

tiszt

1. Egy rangot viselő katona. Nem közlegény.
2. Feladat (pl. ez nem az én tisztem).

Etimológia

Egy szláv *cseszt szóból, vö. szlovák česť.

Származékok

• tisztes, tisztség
• (összetételek): adótiszt, altiszt, csapattiszt, csendőrtiszt, hajóstiszt, katonatiszt, repülőtiszt, sporttiszt, tiszthelyettes, tiszttartó, tisztújítás, tisztújító, tisztviselő, tisztviselőféle, tisztviselőtelep, törzstiszt

Fordítások

rangot viselő katona, katonatiszt

angol: officer (en) cseh: důstojník (cs) hn francia: officier (fr) hn görög: αξιωματικός (el) hn (axiomatikós)

német: Offizier (de) hn orosz: офице́р (ru) hn (oficér) ukrán: офіце́р (uk) hn (oficér)

tisztviselő, hivatalnok

angol: officer (en), office (en) arab: مأمور‎ (ar) hn (maʾmūr) bolgár: офицер (bg) hn (oficer) cigány: kidélkámél (rom) cseh: funkcionář (cs) eszperantó: oficiro (eo) finn: upseeri (fi) francia: fonctionnaire (fr) hn héber: פקיד‎ (he) hn (pakíd) japán: 役員 (ja) (やくいん, yakuin) kínai: 官員 (zh), 官员 (zh) (guānyuán), 官吏 (zh) (guānlì) kurd: ئه‌فسه‌ر‎ (ku) (efser)

maláj: pegawai (ms) manx: fer oik (gv) hn maori: āpiha (mi) navahó: siláo binantʼaʼí (nv) német: Funktionär (de) hn olasz: funzionario (it) hn orosz: служащий (ru) hn (služaščij), чиновник (ru) hn (činovnik) örmény: սպա (hy) (spa) perzsa: افسر‎ (fa) (afsar), سرکار‎ (fa) (sarkâr) portugál: oficial (pt) hn or nn, comandante (pt) hn or nn román: ofițer (ro) hn, funcționar (ro) hn szuahéli: afisa (sw), ofisa (sw) walesi: swyddog (cy) hn zazaki: êfser (diq) hn, êfser (diq) nn, êfsere (diq) nn

Ragozás

tiszt ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	tiszt	tisztek
tárgyeset	tisztet	tiszteket
részes eset	tisztnek	tiszteknek
-val/-vel	tiszttel	tisztekkel
-ért	tisztért	tisztekért
-vá/-vé	tisztté	tisztekké
-ig	tisztig	tisztekig
-ként	tisztként	tisztekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	tisztben	tisztekben
-on/-en/-ön	tiszten	tiszteken
-nál/-nél	tisztnél	tiszteknél
-ba/-be	tisztbe	tisztekbe
-ra/-re	tisztre	tisztekre
-hoz/-hez/-höz	tiszthez	tisztekhez
-ból/-ből	tisztből	tisztekből
-ról/-ről	tisztről	tisztekről
-tól/-től	tiszttől	tisztektől

tiszt birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	tisztem	tisztjeim
a te	tiszted	tisztjeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	tisztje	tisztjei
a mi	tisztünk	tisztjeink
a ti	tisztetek	tisztjeitek
az ő	tisztjük	tisztjeik