udvaronc

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

udvaronc

  1. Királyi, főúri ház személyzetének tagja.

Etimológia

udvar + -onc, a német Höfling szó tükörfordítása

Fordítások


Ragozás

udvaronc birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én udvaroncom udvaroncaim
a te udvaroncod udvaroncaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
udvaronca udvaroncai
a mi udvaroncunk udvaroncaink
a ti udvaroncotok udvaroncaitok
az ő udvaroncuk udvaroncaik