udvaronc
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈudvɒront͡s]
Főnév
udvaronc
- Királyi, főúri ház személyzetének tagja.
Etimológia
udvar + -onc, a német Höfling szó tükörfordítása
Fordítások
Tartalom
|
|
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | udvaronc | udvaroncok |
tárgyeset | udvaroncot | udvaroncokat |
részes eset | udvaroncnak | udvaroncoknak |
-val/-vel | udvaronccal | udvaroncokkal |
-ért | udvaroncért | udvaroncokért |
-vá/-vé | udvaronccá | udvaroncokká |
-ig | udvaroncig | udvaroncokig |
-ként | udvaroncként | udvaroncokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | udvaroncban | udvaroncokban |
-on/-en/-ön | udvaroncon | udvaroncokon |
-nál/-nél | udvaroncnál | udvaroncoknál |
-ba/-be | udvaroncba | udvaroncokba |
-ra/-re | udvaroncra | udvaroncokra |
-hoz/-hez/-höz | udvaronchoz | udvaroncokhoz |
-ból/-ből | udvaroncból | udvaroncokból |
-ról/-ről | udvaroncról | udvaroncokról |
-tól/-től | udvaronctól | udvaroncoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | udvaroncom | udvaroncaim |
a te | udvaroncod | udvaroncaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
udvaronca | udvaroncai |
a mi | udvaroncunk | udvaroncaink |
a ti | udvaroncotok | udvaroncaitok |
az ő | udvaroncuk | udvaroncaik |