unüberbietbar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʊnyːbɛɐ̯biːtbaɐ̯/

Melléknév

unüberbietbar (középfok unüberbietbarer, felsőfok am unüberbietbarsten)

  1. túlszárnyalhatatlan