Ugrás a tartalomhoz

valzartán

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvɒlzɒrtaːn]

Főnév

valzartán

  1. (gyógyszertan) A valzartán (vagy angolul valsartan) egy angiotenzin II receptor blokkoló (ARB), amelyet magas vérnyomás (hipertónia), szívelégtelenség és szívroham utáni állapot kezelésére alkalmaznak. A valzartán úgy működik, hogy blokkolja az angiotenzin II nevű hormon receptorait, ami értágítást eredményez és csökkenti a vérnyomást.

A valzartán hatásmechanizmusa

A valzartán blokkolja az angiotenzin II receptorokat, különösen az AT1 receptorokat, amelyek az erek összehúzódásáért és a vérnyomás emeléséért felelősek. Az angiotenzin II hatásának gátlása az erek ellazulásához (vazodilatációhoz) vezet, csökkenti a vérnyomást és a szív terhelését. Ennek köszönhetően a valzartán csökkenti a szívelégtelenség súlyosbodásának és a szívroham utáni szövődmények kockázatát is.

Alkalmazási területek

  1. Magas vérnyomás (hipertónia): A valzartán csökkenti a vérnyomást, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri kockázat csökkentéséhez.
  2. Szívelégtelenség: A valzartán csökkenti a szív terhelését, és segít javítani a szívelégtelenség tüneteit, valamint csökkenti a szövődmények kockázatát.
  3. Szívroham utáni állapot: Szívinfarktust követően a valzartán segít csökkenteni a szív további károsodásának kockázatát és stabilizálja a szív működését.

Adagolás és alkalmazás

A valzartánt tabletta formájában írják fel, és az adagolást az orvos határozza meg a beteg állapota és a kezelendő betegség súlyossága alapján. A gyógyszert általában naponta egyszer vagy kétszer kell bevenni, étkezéstől függetlenül, és fontos, hogy a kezelést rendszeresen, az előírt adagban kövessék.

Mellékhatások és kockázatok

A valzartán általában jól tolerálható, de előfordulhatnak bizonyos mellékhatások:

  1. Szédülés és fejfájás: A vérnyomás csökkenése miatt szédülés és fejfájás léphet fel, különösen a kezelés kezdetén.
  2. Száraz köhögés: Bár az ARB-k, mint a valzartán, ritkábban okoznak köhögést, mint az ACE-gátlók, néhány betegnél mégis előfordulhat.
  3. Veseproblémák: A valzartán használata néha befolyásolhatja a vesefunkciót, különösen, ha a beteg már fennálló vesebetegséggel rendelkezik.
  4. Magas káliumszint (hiperkalémia): A valzartán csökkentheti a szervezetben a kálium kiürülését, ami magas káliumszinthez vezethet.
  5. Fáradtság és gyengeség: Néhány beteg fáradtságot vagy gyengeséget érezhet a kezelés alatt.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

  • Terhesség: A valzartán alkalmazása nem ajánlott terhesség alatt, mivel károsíthatja a magzatot.
  • Vesebetegségek: Vesebetegséggel rendelkező betegeknél körültekintően kell alkalmazni, és rendszeres ellenőrzésre van szükség.
  • Magas káliumszint: Mivel a valzartán növelheti a káliumszintet, káliumpótlókat csak orvosi javaslatra szabad szedni.
  • Gyógyszer hirtelen abbahagyása: A kezelést nem szabad hirtelen megszakítani, mivel ez a vérnyomás gyors emelkedéséhez vezethet.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

A valzartán kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, amelyek növelhetik a mellékhatások kockázatát vagy csökkenthetik a gyógyszer hatékonyságát:

  • NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők): Az NSAID-ok csökkenthetik a valzartán vérnyomáscsökkentő hatását és növelhetik a vesekárosodás kockázatát.
  • Diuretikumok (vízhajtók): A valzartán vízhajtókkal kombinálva túlzott vérnyomáscsökkenést okozhat.
  • ACE-gátlók: Az ACE-gátlók és a valzartán kombinálása csak orvosi felügyelet mellett történhet, mivel fokozott mellékhatásokhoz vezethet.

Összegzés

A valzartán hatékony angiotenzin II receptor blokkoló, amelyet magas vérnyomás, szívelégtelenség és szívroham utáni állapotok kezelésére alkalmaznak. Hatása révén csökkenti a vérnyomást és a szív terhelését, hozzájárulva a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentéséhez. Általában jól tolerálható, de figyelmet igényelnek a lehetséges mellékhatások, valamint a veseműködés és a káliumszint rendszeres ellenőrzése.

Fordítások