οἶνος
Ógörög
οἶνος (oînos)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ôi̯.nos/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈy.nos/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈy.nos/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈy.nos/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈi.nos/
Főnév
οἶνος • (oînos) hn (genitivus οἴνου); második ragozás
Etimológia
Tkp. *vino, lásd a latin vinum szót.
További információk
- οἶνος - L & S: A Greek–English Lexicon
- οἶνος - Liddell & Scott portal
- οἶνος - Autenrieth: A Homeric Dictionary
- οἶνος - Bailly (grc-fr)
- οἶνος - Slater: Lexicon to Pindar
- οἶνος - Liddell & Scott Intermediate (grc-en)
- οἶνος - Strong's Concordance