árva

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈaːrvɒ]

Főnév

árva

  1. Apátlan-anyátlan gyermek.

Etimológia

  • Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn orpo, erza уроз.
  • Hasonló alakok az indoeurópai nyelvekben is vannak (a közös alak *orbo lehetett), vö. görög ορφανός, örmény որբ, latin orbus.
  • A finnugor és az indoeurópai szavak esetleges rokoni kapcsolata további elemzést igényel.

Fordítások

Ragozás

árva ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset árva árvák
tárgyeset árvát árvákat
részes eset árvának árváknak
-val/-vel árvával árvákkal
-ért árváért árvákért
-vá/-vé árvává árvákká
-ig árváig árvákig
-ként árvaként árvákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben árvában árvákban
-on/-en/-ön árván árvákon
-nál/-nél árvánál árváknál
-ba/-be árvába árvákba
-ra/-re árvára árvákra
-hoz/-hez/-höz árvához árvákhoz
-ból/-ből árvából árvákból
-ról/-ről árváról árvákról
-tól/-től árvától árváktól
árva birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én árvám árváim
a te árvád árváid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
árvája árvái
a mi árvánk árváink
a ti árvátok árváitok
az ő árvájuk árváik

Származékok

Melléknév

árva (középfok árvább, felsőfok legárvább)

  1. anyátlan, apátlan
  2. társtalan, magányos

Származékok

Fordítások