orb

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Angol

Főnév

orb

  1. teke
  2. országalma

Észt

Kiejtés

  • IPA: /ˈorb̥/

Főnév

orb

  1. árva

Etimológia

Lásd a finn orpo szót.

Román

Melléknév

orb hn vagy sn (nőnemű egyes szám oarbă, hímnemű többesszám orbi, nőnemű és semlegesnemű többesszám oarbe)

  1. vak

Romans

Melléknév

orb

  1. vak

Etimológia

A latin orbus melléknévből.