ütő

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈytøː]

Főnév

ütő

Származékok

• (összetételek): ütőér, ütőhangszer

Fordítások

Tartalom

cseh: pálka (cs) nn német: Schläger (de) hn, Rakett (de) sn (tenisz)

Ragozás

ütő ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	ütő	ütők
tárgyeset	ütőt	ütőket
részes eset	ütőnek	ütőknek
-val/-vel	ütővel	ütőkkel
-ért	ütőért	ütőkért
-vá/-vé	ütővé	ütőkké
-ig	ütőig	ütőkig
-ként	ütőként	ütőkként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	ütőben	ütőkben
-on/-en/-ön	ütőn	ütőkön
-nál/-nél	ütőnél	ütőknél
-ba/-be	ütőbe	ütőkbe
-ra/-re	ütőre	ütőkre
-hoz/-hez/-höz	ütőhöz	ütőkhöz
-ból/-ből	ütőből	ütőkből
-ról/-ről	ütőről	ütőkről
-tól/-től	ütőtől	ütőktől

ütő birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	ütőm	ütőim
a te	ütőd	ütőid
az ő/ön/maga az önök/maguk	ütője	ütői
a mi	ütőnk	ütőink
a ti	ütőtök	ütőitek
az ő	ütőjük	ütőik

Melléknév

ütő

Etimológia

üt folyamatos melléknévi igeneve.