űrkutatás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈyːrkutɒtaːʃ]

Főnév

űrkutatás

1. (informatika) A földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő kutatásával foglalkozó tudomány. Hasonló értelmű szó az asztronautika és a kozmonautika.

Etimológia

űr +‎ kutatás, a német Raumforschung szó tükörfordítása

Fordítások

Tartalom

angol: space research (en), space exploration (en) francia: recherche spatiale (fr) nn

német: Weltraumforschung (de) nn román: cercetare spațială (ro) svéd: rymdforskning (sv) kn

Ragozás

űrkutatás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	űrkutatás	űrkutatások
tárgyeset	űrkutatást	űrkutatásokat
részes eset	űrkutatásnak	űrkutatásoknak
-val/-vel	űrkutatással	űrkutatásokkal
-ért	űrkutatásért	űrkutatásokért
-vá/-vé	űrkutatássá	űrkutatásokká
-ig	űrkutatásig	űrkutatásokig
-ként	űrkutatásként	űrkutatásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	űrkutatásban	űrkutatásokban
-on/-en/-ön	űrkutatáson	űrkutatásokon
-nál/-nél	űrkutatásnál	űrkutatásoknál
-ba/-be	űrkutatásba	űrkutatásokba
-ra/-re	űrkutatásra	űrkutatásokra
-hoz/-hez/-höz	űrkutatáshoz	űrkutatásokhoz
-ból/-ből	űrkutatásból	űrkutatásokból
-ról/-ről	űrkutatásról	űrkutatásokról
-tól/-től	űrkutatástól	űrkutatásoktól

űrkutatás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	űrkutatásom	űrkutatásaim
a te	űrkutatásod	űrkutatásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	űrkutatása	űrkutatásai
a mi	űrkutatásunk	űrkutatásaink
a ti	űrkutatásotok	űrkutatásaitok
az ő	űrkutatásuk	űrkutatásaik