Ugrás a tartalomhoz

űrkutatás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈyːrkutɒtaːʃ]

Főnév

űrkutatás

  1. (informatika) A földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő kutatásával foglalkozó tudomány. Hasonló értelmű szó az asztronautika és a kozmonautika.

Etimológia

űr +‎ kutatás, a német Raumforschung szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

űrkutatás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset űrkutatás űrkutatások
tárgyeset űrkutatást űrkutatásokat
részes eset űrkutatásnak űrkutatásoknak
-val/-vel űrkutatással űrkutatásokkal
-ért űrkutatásért űrkutatásokért
-vá/-vé űrkutatássá űrkutatásokká
-ig űrkutatásig űrkutatásokig
-ként űrkutatásként űrkutatásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben űrkutatásban űrkutatásokban
-on/-en/-ön űrkutatáson űrkutatásokon
-nál/-nél űrkutatásnál űrkutatásoknál
-ba/-be űrkutatásba űrkutatásokba
-ra/-re űrkutatásra űrkutatásokra
-hoz/-hez/-höz űrkutatáshoz űrkutatásokhoz
-ból/-ből űrkutatásból űrkutatásokból
-ról/-ről űrkutatásról űrkutatásokról
-tól/-től űrkutatástól űrkutatásoktól
űrkutatás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én űrkutatásom űrkutatásaim
a te űrkutatásod űrkutatásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
űrkutatása űrkutatásai
a mi űrkutatásunk űrkutatásaink
a ti űrkutatásotok űrkutatásaitok
az ő űrkutatásuk űrkutatásaik