θήρ

Ógörög

θήρ (thḗr)

Kiejtés

 

• IPA: /tʰɛ̌ːr/ → /θir/ → /θir/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /tʰɛ̌ːr/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /tʰe̝r/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /θir/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /θir/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /θir/

Főnév

θήρ • (thḗr) hn or nn (genitivus θηρός); harmadik ragozás

1. állat, vadállat; vad

Etimológia

Tkp. *gver- ~ *guro, lásd a latin ferus szót.