σίελον

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ógörög

σίελον (síelon)

Kiejtés

 

Főnév

σίελον sn

(szíelon)
  1. nyál

Etimológia

Tkp. *seilo, lásd a litván seilės szót.