Ugrás a tartalomhoz

дятел

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
eset e.sz. t.sz.
alanyeset дя́тел дя́тлы
birtokos дя́тла дя́тлов
részes дя́тлу дя́тлам
tárgyeset дя́тла дя́тлов
eszközh. дя́тлом дя́тлами
elöljárós дя́тле дя́тлах

Kiejtés

  • IPA: [dʲɪtʲɪɫ]

Főnév

дятел (djatelhn

  1. fakopáncs
  2. harkály

Etimológia

Tkp. detel.

Kiejtés

  • IPA: [dʲɐteɫ]

Főnév

дятел (djatel) hn

  1. fakopáncs
  2. harkály