покой

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
eset e.sz. t.sz.
alanyeset поко́й поко́и
birtokos поко́я поко́ев
részes поко́ю поко́ям
tárgyeset поко́й поко́и
eszközh. поко́ем поко́ями
elöljárós поко́е поко́ях
partitivus поко́ю

Orosz

покой (pokoj)

Kiejtés

  • IPA: [pəkəj]

Főnév

покой hn

  1. nyugalom; béke
  2. (fizika) nyugalmi állapot
  3. nyugdíjas állapot
не даёт покоя (кому)
nem hagy békén/nyugton (vkt)
оставить в покое
nyugton/békében hagy
уйти на покой
nyugalomba vonul
приёмный покой
[helyiség] felvételi rendelő
вечный покой
örök béke és nyugalom [halálról]