покой

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
eset e.sz. t.sz.
alanyeset поко́й поко́и
birtokos поко́я поко́ев
részes поко́ю поко́ям
tárgyeset поко́й поко́и
eszközh. поко́ем поко́ями
elöljárós поко́е поко́ях
partitivus поко́ю

Orosz

Kiejtés

  • IPA: [pəkəj]

Főnév

покой (pokojhn

  1. nyugalom; béke
  2. (fizika) nyugalmi állapot
  3. nyugdíjas állapot
    не даёт покоя (кому)ne dajót pokoja (komu)nem hagy békén/nyugton (vkt)
    оставить в покоеostavitʹ v pokojenyugton/békében hagy
    уйти на покойujti na pokojnyugalomba vonul
    приёмный покойprijómnyj pokoj[helyiség] felvételi rendelő
    вечный покойvečnyj pokojörök béke és nyugalom [halálról]

További információk