Ugrás a tartalomhoz

béke

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
A béke jelképe: olajfaágat vivő galamb

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbeːkɛ]

Főnév

béke

  1. Ellenségeskedés nélküli élet; népek egymás közötti viszály nélküli viszonya, amikor a problémás ügyeket tárgyalások útján, fegyveres erőszak alkalmazása, háború nélkül oldják meg.

Etimológia

  • Egy ótörök *bagha szóból, vö. modern török bağlamak (a.m. megköt).
  • A béke és a megköt szavak összekapcsolására más nyelvekben is van példa, vö. német Frieden schließen, latin pax és fœdus pango.

Fordítások

Ragozás

béke ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset béke békék
tárgyeset békét békéket
részes eset békének békéknek
-val/-vel békével békékkel
-ért békéért békékért
-vá/-vé békévé békékké
-ig békéig békékig
-ként békeként békékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben békében békékben
-on/-en/-ön békén békéken
-nál/-nél békénél békéknél
-ba/-be békébe békékbe
-ra/-re békére békékre
-hoz/-hez/-höz békéhez békékhez
-ból/-ből békéből békékből
-ról/-ről békéről békékről
-tól/-től békétől békéktől
béke birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én békém békéim
a te békéd békéid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
békéje békéi
a mi békénk békéink
a ti békétek békéitek
az ő békéjük békéik

Származékok

Szinonimák

Antonimák

  • béke - Értelmező szótár (MEK)
  • béke - Etimológiai szótár (UMIL)
  • béke - Szótár.net (hu-hu)
  • béke - DeepL (hu-de)
  • béke - Яндекс (hu-ru)
  • béke - Google (hu-en)
  • béke - Helyesírási szótár (MTA)
  • béke - Wikidata
  • béke - Wikipédia (magyar)