уметь
Megjelenés
| jelen | múlt | felsz. | |
|---|---|---|---|
| я | уме́ю | уме́л уме́ла |
|
| ты | уме́ешь | уме́л уме́ла |
уме́й |
| он она оно |
уме́ет | уме́л уме́ла уме́ло |
|
| мы | уме́ем | уме́ли | |
| вы | уме́ете | уме́ли | уме́йте |
| они | уме́ют | уме́ли | |
| akt. part. jelen | уме́ющий | ||
| akt. part. múlt | уме́вший | ||
| gerundium jelen | уме́я | ||
| gerundium múlt | уме́в, уме́вши | ||
| jövő | буду/будешь… уме́ть | ||
уметь (umetʹ)
Kiejtés
- IPA: [ʊmʲɪtʲ]
Ige
уме́ть • (umétʹ) foly (befejezett суме́ть)
- [szerzett képesség révén] ért (vmhez); képes, tud (fn ign)
- он умеет читать ― on umejet čitatʹ ― tud olvasni
- сделаю как умею ― sdelaju kak umeju ― megcsinálom, ahogy (csak) tudom