ἄντρον

Ógörög

ἄντρον (ántron)

Kiejtés

 

• IPA: /án.tron/ → /ˈan.tron/ → /ˈan.dron/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /án.tron/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈan.tron/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈan.tron/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈan.tron/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈan.dron/

Főnév

ᾰ̓́ντρον • (ántron) sn (genitivus ᾰ̓́ντρου); második ragozás

1. üreg
2. barlang