ὁδός
Ógörög
ὁδός (hodós)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ho.dós/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /(h)oˈdos/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /oˈðos/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /oˈðos/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /oˈðos/
Főnév
ὁδός • (hodós)
- (hodósz)
Etimológia
Tkp. *sod-, lásd pl. a szláv hod szót.