ὄνυξ

Ógörög

ὄνυξ (ónux)

Kiejtés

 

• IPA: /ó.nyks/ → /ˈo.nyks/ → /ˈo.niks/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ó.nyks/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈo.nyks/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈo.nyks/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈo.nyks/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈo.niks/

Főnév

ὄνῠξ • (ónux) hn (genitivus ὄνῠχος); harmadik ragozás

1. köröm

Etimológia

Tkp. *onukho ~ ungo, lásd az unguis szót.