ὄχος

Ógörög

ὄχος (ókhos)

Kiejtés

 

• IPA: /ó.kʰos/ → /ˈo.xos/ → /ˈo.xos/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ó.kʰos/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈo.kʰos/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈo.xos/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈo.xos/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈo.xos/

Főnév

ὄχος • (ókhos) hn (genitivus ὄχου); második ragozás

1. kocsi

Etimológia

Tkp. *veigo, lásd a latin vehiculum szót.