单字

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
egyetlen; egyedüli; egyedül; páratlan (szám) írásjegy; karakter; SZ:個个[ge4]; írás
hagyományos (單字)
egyszerűsített (单字)

Kínai

Főnév

单字 (pinjin: dānzì)

  1. önmagában álló írásjegy

További információ


Lásd még