Egypt
Főnév
Egypt (tsz. Egypts)
Egyiptom (hivatalos nevén: Egyiptomi Arab Köztársaság) Észak-Afrika és a Közel-Kelet határán elhelyezkedő ország, amely történelmi, kulturális és geopolitikai jelentősége révén a világ egyik legjelentősebb civilizációs központja. Neve az ókor, a fáraók, a piramisok és a Nílus folyó révén világszerte ismert, de a modern Egyiptom is fontos szereplő a nemzetközi politikában, különösen az arab és afrikai világban.
Földrajz és természet
Egyiptom területe kb. 1 millió négyzetkilométer, északon a Földközi-tenger, keleten a Vörös-tenger, nyugaton Líbia, délen pedig Szudán határolja. Az ország területének 90%-a sivatag, de a Nílus völgye és a Deltavidék termékeny területei évszázadok óta a lakosság központjai.
A Nílus, a világ egyik leghosszabb folyója, döntő szerepet játszik az egyiptomi életben – a víz, az élelmiszer és a mezőgazdaság forrása. A Szuezi-csatorna, amely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, stratégiai fontosságú nemzetközi víziút.
Népesség és nyelv
Egyiptom lakossága meghaladja a 110 millió főt, ezzel Afrika harmadik legnépesebb országa. A lakosság döntő része a Nílus mentén, különösen Kairó és Alexandria körzetében él.
- Hivatalos nyelv: arab
- Vallás: kb. 90% muszlim (többségében szunnita), a fennmaradó rész keresztény, főleg kopt ortodox
Az egyiptomi társadalom nagyon fiatal: a népesség közel fele 25 év alatti. A gyors urbanizáció és a népességnövekedés komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent.
Ókori Egyiptom
A világ egyik legrégebbi civilizációja az ókori Egyiptom, amely több mint 3000 éven keresztül fennállt (kb. Kr. e. 3100–332). E korszak három fő időszakra osztható:
- Óbirodalom – a piramisok kora (Kr. e. 2686–2181), legismertebb alkotás: Kheopsz piramisa
- Középbirodalom – virágzó mezőgazdaság, művészet (Kr. e. 2055–1650)
- Újbirodalom – Egyiptom legnagyobb hatalma, fáraók: Hatsepszut, Ehnaton, Tutanhamon, Ramszesz
Az írásbeliséget a hieroglifák, a vallást a sokistenhit, az uralkodást a fáraó (isteni király) határozta meg. Az egyiptomiak fejlett matematikával, orvostudománnyal és csillagászattal rendelkeztek.
Kr. e. 332-ben Nagy Sándor meghódította Egyiptomot, ezután következett a Ptolemaiosz-dinasztia, amelynek legismertebb uralkodója Kleopátra VII. volt. Egyiptom 30-ban Róma provinciájává vált.
Középkor és iszlám kor
Az iszlám hódítás 641-ben elérte Egyiptomot, és azóta az ország túlnyomórészt muszlim. A középkorban a fátimidák, ajjúbidák (pl. Szaladin), majd a mamelukok uralták az országot. Kairó a középkorban az iszlám világ egyik kulturális és vallási központjává vált.
1517-ben Egyiptom az Oszmán Birodalom része lett, de a 19. században Muhammad Ali pasa dinasztiája szinte független uralmat épített ki. 1869-ben megnyílt a Szuezi-csatorna, amely kulcsszereplővé tette Egyiptomot a globális kereskedelemben.
Modern Egyiptom
1882-ben az Egyesült Királyság gyakorlatilag elfoglalta Egyiptomot, bár az oszmán fennhatóság formálisan megmaradt. 1952-ben forradalom söpörte el a monarchiát, és Gamal Abdel Nasser vezetésével kikiáltották a köztársaságot.
Fontos államfők:
- Gamal Abdel Nasser (1956–1970): nacionalista vezető, a pánarabizmus szószólója, államosította a Szuezi-csatornát
- Anvar Szadat (1970–1981): békeszerződés Izraellel, Nobel-békedíjas (1978), meggyilkolták
- Hoszni Mubarak (1981–2011): hosszú diktatórikus uralom, az „Arab Tavasz” idején megbuktatták
- Abdel Fattáh el-Szíszi (2014–): jelenlegi elnök, katonai puccsal került hatalomra, megosztó alak
Vallás és kultúra
Egyiptom a kopt kereszténység bölcsője, a világ egyik legrégebbi keresztény közössége itt él. A muszlim és keresztény lakosság gyakran együtt él, de előfordulnak vallási feszültségek.
A kultúra színes és gazdag:
- Egyiptomi filmipar: az arab világ legnagyobbja
- Irodalom: Naguib Mahfouz, Nobel-díjas író
- Zene, tánc, szőttesek, arab kalligráfia – mind fontos kulturális kifejezőformák
Az egyiptomi konyha fűszeres, olívaolajat, hüvelyeseket, rizst, halat és bárányt használ. Jellegzetes ételek: ful medames (főtt bab), koshari, molokhia.
Gazdaság és kihívások
Egyiptom gazdasága vegyes szerkezetű:
- Mezőgazdaság: főként a Nílus mentén
- Ipar: textil, vegyipar, cement
- Kereskedelem: a Szuezi-csatorna miatt stratégiai fontosságú
- Idegenforgalom: a piramisok, templomok, Luxor, a Vörös-tenger miatt
Ugyanakkor komoly gondokkal küzd:
- Túlnépesedés
- Munkanélküliség, különösen a fiatalok körében
- Infláció és devizahiány
- Környezeti kihívások: sivatagosodás, vízhiány (Etiópia gátépítése miatt feszültségek)
Oktatás, tudomány, média
Egyiptomban az oktatás ingyenes, de minősége változó. A híres Al-Azhar Egyetem Kairóban a szunnita iszlám legfontosabb vallási tudományos központja.
A média részben állami kézben van, részben magán. A sajtószabadság korlátozott, sok az ellenőrzés, cenzúra.
Idegenforgalom és örökség
Egyiptom évente milliókat vonz:
- Gízai piramisok, Szfinx, Sakkara, Luxor, Karnak, Abu Szimbel
- Kairói Egyiptomi Múzeum – több mint 120 000 tárgyat őriz, beleértve Tutanhamon sírmellékleteit
- Vörös-tenger partvidéke (Hurghada, Sharm el-Sheikh) népszerű üdülőhelyek
A turizmus Egyiptom egyik fő bevételi forrása, bár az instabil politikai helyzet időnként visszaveti a látogatók számát.
Zárszó
Egyiptom egyszerre antik civilizáció és modern nemzetállam, ahol a múlt és jelen, hagyomány és fejlődés találkozik. A Nílus menti föld sok mindent megélt: fáraók dicsőségét, iszlám tudományosságot, gyarmati elnyomást, forradalmakat – de mindig újraéledt.
A 21. század Egyiptoma keresi az utat, hogyan őrizze meg örökségét, miközben megbirkózik a modern világ kihívásaival. Az ország a jövőben is kulcsszereplő marad Afrika, az arab világ és a globális civilizáció metszéspontjában.