Hungary

Hungary Magyarország
Flag Coat of arms
Anthem: "Himnusz" ("Hymn")
Location of Hungary (dark green) – in Europe (green & dark grey) – in the European Union (green)  –  [Legend]
Capital and largest city	Budapest 47°26′N 19°15′E
Official languages	Hungarian
Ethnic groups (2022 census  )	97.7% Hungarian 2.4% Romani 1.2% German 1.3% other
Religion (2022 census)	42.5% Christianity 27.5% Catholicism 15% other Christian 40.1% no answer 16.1% irreligion 1.3% others
Demonym(s)	Hungarian
Government	Unitary parliamentary republic
• President	Tamás Sulyok
• Prime Minister	Viktor Orbán
• Speaker	László Kövér
Legislature	National Assembly
Formation
• Hungarian conquest of the Carpathian Basin	862–895
• Principality of Hungary	895
• Christian Kingdom	25 December 1000
• Golden Bull of 1222	24 April 1222
• Battle of Mohács	29 August 1526
• Liberation of Buda	2 September 1686
• Revolution of 1848	15 March 1848
• Austria-Hungary	30 March 1867
• Treaty of Trianon	4 June 1920
• Third Republic	23 October 1989
Area
• Total	93,030 km2 (35,920 sq mi) (108th)
• Water (%)	3.7
Population
• January 2024 estimate	9,584,627 (95th)
• 2022 census	9,603,634
• Density	103/km2 (266.8/sq mi) (78th)
GDP (PPP)	2025 estimate
• Total	$469.647 billion (53rd)
• Per capita	$49,147 (43rd)
GDP (nominal)	2025 estimate
• Total	$245.619 billion (57th)
• Per capita	$25,703 (49th)
Gini (2023)	29.0 low inequality
HDI (2023)	0.870 very high (46th)
Currency	Forint (HUF)
Time zone	UTC+1 (CET)
• Summer (DST)	UTC+2 (CEST)
Calling code	+36
ISO 3166 code	HU
Internet TLD	.hu

Angol

Főnév

Hungary (tsz. Hungaries)

1. (informatika) Magyarország

---

Magyarország (hivatalos nevén: Magyar Köztársaság) Közép-Európában található, földrajzilag a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe 93 030 négyzetkilométer, lakossága 2024-es becslések szerint körülbelül 9,6 millió fő. Az ország fővárosa Budapest, hivatalos nyelve a magyar, amely a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, és Európában egyedülálló.

Magyarország parlamentáris köztársaság, amely 1989 óta demokratikus berendezkedésű. Tagja az Európai Uniónak (2004 óta), a NATO-nak (1999 óta), az ENSZ-nek, az OECD-nek és számos más nemzetközi szervezetnek. Az ország hivatalos fizetőeszköze a forint (HUF), bár tervek voltak az euró bevezetésére is.

---

2. Földrajz

2.1. Domborzat és vízrajz

Magyarország területének nagy része alföld, de északon és nyugaton hegyvidékek is megtalálhatók. A főbb domborzati egységek:

• Alföld: ide tartozik a Duna–Tisza köze, a Tiszántúl és a Kisalföld.
• Dunántúli-középhegység: például a Bakony, Vértes, Gerecse.
• Északi-középhegység: benne található az ország legmagasabb pontja, a Kékes-tető (1014 m).

A két legfontosabb folyó a Duna és a Tisza, amelyek az országot három nagy részre osztják. Magyarország legnagyobb tava a Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. További jelentős tavak: Velencei-tó, Fertő tó.

2.2. Éghajlat

Magyarország éghajlata mérsékelt kontinentális. A tél hideg és fagyos (−5 – 0 °C), a nyár meleg (25–35 °C). Az éves csapadékmennyiség általában 500–700 mm, de regionálisan eltérő lehet.

---

3. Történelem

3.1. A kezdetektől az államalapításig

A Kárpát-medencét a történelem során sok nép lakta: kelták, rómaiak (Pannonia provincia), germánok, hunok, avarok. A magyarok a 9. század végén (895 körül) a honfoglalás során telepedtek le a területen Árpád vezetésével. 1000-ben Szent István király megalapította a keresztény magyar államot, és megkoronázták, ezzel kezdődött a királyság története.

3.2. Középkor és török hódoltság

A középkorban Magyarország erős királysággá fejlődött, de a mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt:

• Török hódoltság (középső rész)
• Habsburg uralom (nyugati rész)
• Erdélyi Fejedelemség (keleti rész)

3.3. Habsburgok, reformkor és szabadságharc

A 17–18. században a Habsburg Birodalom részévé vált. A reformkorban (19. század első fele) jelentős politikai és kulturális fejlődés indult el, majd 1848–49-ben kitört a szabadságharc, amelyet végül levertek.

3.4. Dualizmus és első világháború

1867-ben létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, amelyben Magyarország viszonylagos autonómiát kapott. Az első világháborúban a Monarchia vereséget szenvedett, és 1920-ban aláírták a trianoni békeszerződést, amely az ország területének kétharmadát elcsatolta.

3.5. Második világháború és kommunizmus

Magyarország a második világháborúban a tengelyhatalmak oldalán harcolt, de 1944-ben német, majd 1945-ben szovjet megszállás alá került. Ezután kommunista berendezkedés jött létre, 1956-ban pedig kitört az 1956-os forradalom, amelyet a szovjet hadsereg levert.

3.6. Rendszerváltás és EU-csatlakozás

1989-ben békés forradalommal megbukott a kommunista rendszer, és kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 2004-ben Magyarország belépett az Európai Unióba, és azóta is parlamentáris demokrácia működik.

---

4. Gazdaság

4.1. Általános jellemzők

Magyarország fejlett vegyes gazdasággal rendelkezik. A GDP nagy részét a szolgáltató szektor adja (pl. pénzügy, idegenforgalom), de jelentős az ipar is (autógyártás, elektronika). A mezőgazdaság kis részt képvisel, de hagyományosan fontos.

4.2. Ipar és export

Fő iparágak:

• Gépjárműgyártás (Audi Győr, Mercedes Kecskemét, Suzuki Esztergom)
• Elektronikai ipar (Samsung, Bosch, Flextronics)
• Gyógyszeripar (Richter Gedeon, Egis)
• Élelmiszeripar (Pick, Gyermelyi, Borsodi)

Fő exportpartnerek: Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Olaszország.

4.3. Mezőgazdaság

Fő termények: búza, kukorica, napraforgó, árpa, alma, szőlő. Állattenyésztésben jelentős a sertés, baromfi, juh és szarvasmarha-tenyésztés.

---

5. Politikai rendszer

Magyarország parlamentáris köztársaság. Az államfő a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 évre. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök és kormánya kezében van.

5.1. Országgyűlés

Egypalotás törvényhozó szerv, 199 képviselővel. A választás vegyes rendszerű (egyéni és listás szavazás). A politikai életben több párt vesz részt.

5.2. Igazságszolgáltatás

A legfelsőbb bírói szerv a Kúria, alkotmányos kérdésekben az Alkotmánybíróság dönt. A bírói függetlenség elve érvényesül, de időnként viták övezik a rendszer átláthatóságát és függetlenségét.

---

6. Népesség és társadalom

6.1. Demográfia

• Népesség: ~9,6 millió fő
• Népességcsökkenés és elöregedés jellemző
• Születési arány alacsony, halálozási arány viszonylag magas

6.2. Nemzetiségek

Az ország etnikailag viszonylag homogén, de élnek kisebbségek:

• Roma (kb. 7%)
• Németek, szlovákok, románok, horvátok, szerbek, ukránok, ruszinok

6.3. Vallás

• Római katolikus: ~37%
• Református: ~11%
• Evangélikus: ~2%
• Nem vallásos: ~30%
• Más vallások és felekezetek: kisebb arányban

---

7. Kultúra

7.1. Irodalom

Magyarország gazdag irodalmi hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő alkotók:

• Petőfi Sándor – forradalmi költő
• Arany János, József Attila, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső
• Kortársak: Krasznahorkai László, Nádas Péter, Esterházy Péter

7.2. Zene

• Népzene: Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtései révén ismert
• Komolyzene: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán
• Könnyűzene: Omega, Illés, Tankcsapda, Halott Pénz

7.3. Képzőművészet, színház, film

• Festészet: Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar
• Színház: Nemzeti Színház, Katona József Színház
• Film: Szabó István, Jancsó Miklós, Nemes Jeles László (Oscar-díj 2016)

---

8. Oktatás és tudomány

Az oktatás kötelező 16 éves korig. A rendszer három szintű:

• Általános iskola (6–14 év)
• Középiskola (gimnázium, szakközép, technikum)
• Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák)

Fontos egyetemek:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• Semmelweis Egyetem (orvostudomány)

Tudományos élet kiemelkedő alakjai:

• Bolyai János (nemeuklideszi geometria)
• Eötvös Loránd (fizika)
• Szent-Györgyi Albert (Nobel-díj a C-vitaminért)
• Wigner Jenő, Neumann János, Harsányi János

---

9. Turizmus

Magyarország turisztikai szempontból népszerű célpont, évente több millió látogató érkezik.

9.1. Főbb látványosságok

• Budapest: Parlament, Halászbástya, Gellért-hegy, Lánchíd, Szent István-bazilika
• Balaton: Siófok, Tihany, Badacsony
• Hévíz: gyógyfürdő
• Hortobágy: puszta, pásztorhagyományok
• Eger, Pécs, Debrecen, Győr, Szeged

9.2. Gyógyturizmus

Magyarország világhírű termálvizeiről és fürdőkultúrájáról ismert. Jelentős fürdők:

• Széchenyi fürdő (Budapest)
• Gellért fürdő (Budapest)
• Hajdúszoboszló
• Bükfürdő

---

10. Gasztronómia

A magyar konyha gazdag, fűszeres és jellegzetes.

Főbb ételek:

• Gulyásleves
• Pörkölt
• Halászlé
• Töltött káposzta
• Hortobágyi palacsinta

Desszertek:

• Dobostorta
• Rákóczi túrós
• Kürtőskalács
• Bejgli

Italok:

• Pálinka (gyümölcspárlat)
• Tokaji bor
• Egri bikavér

---

11. Sport

Magyarország sok sikeres sportolóval és olimpiai hagyománnyal rendelkezik.

• Vízilabda: többszörös olimpiai bajnok
• Úszás: Hosszú Katinka, Egerszegi Krisztina
• Kajak-kenu: kiemelkedő eredmények
• Labdarúgás: Aranycsapat (Puskás Ferenc)

Rendszeresen rendeznek nemzetközi sporteseményeket (pl. Formula 1 a Hungaroringen).

---

12. Magyar identitás és szimbólumok

• Zászló: piros-fehér-zöld sávos trikolór
• Címer: koronás, kettős kereszt, hármas halom
• Himnusz: Kölcsey Ferenc verse, Erkel Ferenc zenéje
• Nemzeti ünnepek:
  • Március 15. – 1848–49 emléke
  • Augusztus 20. – Szent István ünnepe
  • Október 23. – 1956-os forradalom emléknapja

---

13. Összegzés

Magyarország egy különleges történelmű, gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkező közép-európai ország. Nyelvileg egyedülálló, népe vendégszerető, hagyományai és modernitása egyaránt jelentős értéket képviselnek. Az ország egyszerre őrzi történelmi múltját és nyitott a jövő kihívásaira.

További információk

• Hungary - Szótár.net (en-hu)
• Hungary - Sztaki (en-hu)
• Hungary - Merriam–Webster
• Hungary - Cambridge
• Hungary - WordNet
• Hungary - Яндекс (en-ru)
• Hungary - Google (en-hu)
• Hungary - Wikidata
• Hungary - Wikipédia (angol)