Imperativ

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /ɪmpɛratɪf/

Főnév

Imperativ hn (erős, birtokos Imperativs, többes Imperative)

  1. felszólító mód

Ragozás

További információ