Ugrás a tartalomhoz

Solanum tuberosum

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Solanum tuberosum
Potato cultivars appear in a variety of colors, shapes, and sizes.
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Solaneae
Genus: Solanum
Species:
S. tuberosum
Binomial name
Solanum tuberosum
Synonyms

see list


Főnév

Solanum tuberosum (tsz. Solanum tuberosums)

  1. (gyógyszertan) burgonya

A Solanum tuberosum, közismert nevén burgonya vagy krumpli, az egyik legelterjedtebb és legfontosabb mezőgazdasági növény a világon. A burgonya a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik, amely olyan más jelentős növényeket is magában foglal, mint a paradicsom (Solanum lycopersicum), a padlizsán (Solanum melongena) és a paprika (Capsicum fajok).

A burgonya gumója keményítőben gazdag, és emberek milliárdjainak alapélelmiszere világszerte. Története szorosan összefonódik a gazdasági, társadalmi és politikai változásokkal – különösen Európában.



II. Rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae (növények)
  • Törzs: Tracheophyta (érdes szárú növények)
  • Osztály: Magnoliopsida (kétszikűek)
  • Rend: Solanales
  • Család: Solanaceae (burgonyafélék)
  • Nemzetség: Solanum
  • Faj: Solanum tuberosum



III. Botanikai jellemzők

1. Növényfelépítés

A burgonya évelő, lágyszárú növény, amelyet jellemzően egyévesként termesztenek. A föld feletti hajtásai bokrosak, a szár tövénél elágazók. Levelei összetettek, páratlanul szárnyasan összetettek, sötétzöld színűek.

A föld alatti hajtásai módosult szárak: ezekből fejlődnek a gumók, amelyek tápanyagraktározásra szolgálnak. A gumó a burgonya legfontosabb része élelmezési szempontból.

2. Virág és termés

A burgonya virágai ötszirmúak, színük a fajtától függően lehet fehér, rózsaszín, lila vagy kék. A megporzást rovarok végzik, de mivel a gumóról történő szaporítás jellemzőbb, a virágtermés másodlagos.

A termés kis, zöld bogyó, amely szolanin nevű alkaloidot tartalmaz, így mérgező, emberi fogyasztásra nem alkalmas.



IV. Származása és elterjedése

A Solanum tuberosum őshazája Dél-Amerika Andok vidéke, különösen Peru és Bolívia. Ősi fajtáit már 7000–10000 évvel ezelőtt termesztették az inka civilizáció előtti kultúrák.

A spanyol hódítók a 16. században vitték Európába, ahol először dísznövényként tekintettek rá. A 18. századtól kezdve azonban alapvető élelmiszerré vált, különösen Írországban, Franciaországban, Németországban és Kelet-Európában.



V. Termesztés

1. Éghajlati igények

A burgonya mérsékelt éghajlaton termeszthető eredményesen. Közepes hőmérséklet- és csapadékigényű növény. A gumók optimális fejlődéséhez 15–20 °C közötti hőmérséklet szükséges.

2. Talajigény

A legjobb termést jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, lazább szerkezetű talajokon adja. A savas kémhatású talajokat jobban tolerálja, de a lúgos kémhatás hátráltatja a növekedését.

3. Vetés és szaporítás

A burgonyát gumókkal, vegetatív módon szaporítják. A vetőgumókat tavasszal, fagymentes időben ültetik el, 5–10 cm mélyre. A sor- és tőtávolság 60–80 cm, illetve 25–40 cm.

4. Ápolási munkák

A burgonya termesztése során fontos:

  • gyomirtás,
  • öntözés (különösen száraz időszakban),
  • töltögetés a gumók napfénytől való védelmére,
  • növényvédelem levéltetvek, burgonyabogár és fitoftóra (Phytophthora infestans) ellen.

5. Betakarítás

A gumók érését a levelek elszáradása jelzi. Betakarítás géppel vagy kézzel történik, általában augusztus–szeptember folyamán.



VI. Felhasználás

1. Élelmiszerként

A burgonya sokoldalúan hasznosítható:

  • főzve, sütve, püréként, levesként, chipsként,
  • lisztként vagy keményítőként ipari célra,
  • szeszipari alapanyagként (burgonyapálinka).

Tápértéke kiemelkedő: sok keményítőt (elsősorban amilózt), C-vitamint, B1-, B6-vitamint, káliumot, foszfort tartalmaz. Magas víztartalmú (75–80%).

2. Takarmányként

A gumók és növényi maradványok haszonállatok etetésére is alkalmasak, főként főzve vagy erjesztve.

3. Ipari felhasználás

  • Burgonyakeményítő előállítás,
  • bioetanol gyártása,
  • papíriparban és textiliparban sűrítőanyagként.



VII. Fajták és változatok

Világszerte több ezer burgonyafajta létezik, különböző színű héjjal (fehér, sárga, piros, lila) és húsú gumókkal. Fontosabb csoportosítási szempontok:

  • Felhasználás szerint: étkezési, ipari, takarmány
  • Érésidő szerint: korai, középkorai, késői
  • Gumóminőség szerint: szilárdabb vagy lisztesebb hús

Néhány ismert fajta: Desiree, Agria, Red Pontiac, Marabel, Kondor, Góliát.



VIII. Betegségek és kártevők

1. Gombás betegségek

  • Burgonyavész (Phytophthora infestans): legpusztítóbb betegség, nedves időben gyorsan terjed, elhalással jár.
  • Alternáriás levélfoltosság (Alternaria solani): sötét foltok a leveleken.

2. Baktériumos betegségek

  • Fekete rothadás (Erwinia carotovora): rothadás a gumókban és szárban.
  • Gyűrűs rothadás (Clavibacter michiganensis): karanténbetegség.

3. Vírusok

  • PVY, PVA, PVM stb., levéltetvek által terjesztve. Csökkent terméshozamhoz és minőségromláshoz vezetnek.

4. Kártevők

  • Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata): lárva és imágó is kárt tesz a levelekben.
  • Drótférgek, fonálférgek: a gumókat támadják meg.



IX. Történelmi és társadalmi jelentőség

1. Burgonya az európai történelemben

A 18. századtól kezdve a burgonya elterjedése alapvetően megváltoztatta Európa élelmezését. Magas tápértéke, viszonylagos igénytelensége és a gabonaféléket kiegészítő szerepe révén hozzájárult a népességnövekedéshez.

2. Ír burgonyavész (1845–1852)

A Phytophthora infestans járvány több évig pusztított Írországban. A monokultúrás burgonyatermesztés következtében az ország élelmezése összeomlott. Több mint egymillió ember halt éhen, és ugyanennyien kivándoroltak – főként Amerikába.

3. Magyarországi jelentőség

Magyarországon a 18. század végétől vált elterjedtté. Az Alföldön, Északi-középhegységben és Nyugat-Dunántúlon jelentős a termesztése. A „szegények kenyerének” is nevezték, különösen háborús időkben.



X. Szolanin – a burgonya mérgező anyaga

A Solanum fajok jellemzője a szolanin nevű glikoalkaloid jelenléte. Ez különösen a csírázó vagy zöld színű gumókban halmozódik fel. Mérgezés esetén hányinger, hányás, fejfájás, szédülés, súlyosabb esetben görcsök, bénulás jelentkezhet.

A megfelelő tárolás (sötét, hűvös helyen) és a zöld részek eltávolítása csökkenti a kockázatot.



XI. Genetikai és biotechnológiai vonatkozások

A Solanum tuberosum genomját 2011-ben szekvenálták. A burgonya genomja négyszeres kromoszómaszámú (tetraploid), ami megnehezíti a nemesítést. A genetikai kutatások célja:

  • betegségekkel szembeni ellenállás,
  • tápanyagtartalom növelése,
  • éghajlati alkalmazkodóképesség javítása.

Léteznek GMO burgonyafajták is, például az USA-ban engedélyezett „Innate” burgonya, amely kisebb eséllyel barnul és kevesebb akrilamidot termel sütéskor.



XII. Kulturális és gazdasági jelentőség

A burgonya nemcsak élelmiszer, hanem kulturális szimbólum is több országban. Írország, Peru és Lengyelország népi hagyományaiban különös helyet foglal el. Számos ünnep, étel és mondás kapcsolódik hozzá.

Gazdaságilag a világon több mint 19 millió hektáron termesztenek burgonyát, éves termésmennyisége meghaladja a 370 millió tonnát. A legnagyobb termelők: Kína, India, Oroszország, Ukrajna, USA, Németország, Lengyelország.



XIII. Összegzés

A Solanum tuberosum több mint egyszerű növény: az emberiség egyik legfontosabb táplálékforrása, gazdasági alapnövény, történelmi és kulturális tényező is egyben. Bár sokan csak hétköznapi élelmiszerként tekintenek rá, hatása messze túlmutat a tányéron. A termesztési technológiák fejlődése, a betegségekkel szembeni küzdelem, valamint a genetikai fejlesztések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a burgonya a jövőben is alapvető szerepet játsszon a világ élelmezésében.