Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:LinguisticMystic/math/valszám/9

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

9.1. bevezetés

[szerkesztés]

Gauss megfigyelései szerint számos fizikai és egyéb mennyiség hisztogramjai jól közelíthetők a függvény lineáris transzformációival. Az ilyen eloszlások gyakran sok apró, független +/- hatás összegeződéseként jönnek létre, például testmagasság, tömeg, térfogat esetében.

Ezt a jelenséget több példával illusztrálják, például kockadobások összegének eloszlásával vagy a Galton-deszka működésével. Az említett jelenség matematikai igazolására a "Központi Határeloszlás Tétel" (CHT) és az illeszkedésvizsgálati módszerek szolgálnak.

9.2. definíció

[szerkesztés]

A 9.2. definíció szerint egy valószínűségi változó () akkor standard normális eloszlású, ha a sűrűségfüggvénye:

Ez a definíció meghatározza a standard normális eloszlást, amely egy szimmetrikus, haranggörbe alakú eloszlás, várható értékkel és szórásnégyzettel.

9.3. tétel

[szerkesztés]

A 9.3. Tétel kimondja a standard normális eloszlású valószínűségi változó () két fontos tulajdonságát:

1. A várható értéke ():

2. A szórása ():

Ez azt jelenti, hogy a standard normális eloszlás középpontja a 0, és az értékek szórása az 1-es egység körül koncentrálódik.

9.4. megjegyzések

[szerkesztés]

A 9.4. Megjegyzések szerint érdemes alaposan tanulmányozni a függvény és annak lineáris transzformáltjainak képleteit és grafikonjait. Ez segít jobban megérteni a normális eloszlások viselkedését.

9.5. jelölés

[szerkesztés]

A 9.5. jelölés szerint a standard normális eloszlás () kumulatív eloszlásfüggvényét () a következő módon jelöljük és definiáljuk:

ahol a standard normális eloszlás sűrűségfüggvénye:

Tulajdonságai: - a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye. - Szigorúan növekvő függvény, mivel minden esetén. - Az értékei a nyílt intervallumba esnek minden esetén:

9.6. állítás

[szerkesztés]

A 9.6. állítás két fontos összefüggést mutat be a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvényére () vonatkozóan:

1. Komplementer tulajdonság:

2. Inverz szimmetria:

Bizonyítás: - Az első állítás () abból adódik, hogy a standard normális sűrűségfüggvény () szimmetrikus az origóra, azaz . Ezért:

- A második állítás az elsőből következik, mivel szimmetrikus és szigorúan monoton növekvő.

Következmény: Ha standard normális eloszlású, akkor is standard normális eloszlású. Az állítások tükrözik a normális eloszlás szimmetrikus természetét.

9.7. definíció

[szerkesztés]

A 9.7. definíció szerint, ha egy standard normális eloszlású valószínűségi változó, azaz , akkor a valószínűségi változó normális eloszlású, ahol a paraméterei:

- : a várható érték, - : a szórás.

Ezt az eloszlást a következő módon jelöljük:

Ez a definíció az általános normális eloszlást határozza meg, amely a standard normális eloszlás () lineáris transzformációjával jön létre.

9.8. tétel

[szerkesztés]

A 9.8. tétel kimondja, hogy ha , vagyis egy normális eloszlású valószínűségi változó várható értékkel és szórással, akkor az sűrűségfüggvénye:

Magyarázat: - Ez a függvény a normális eloszlás sűrűségfüggvényének általános alakja. - A paraméterek: - : a haranggörbe középpontja (várható érték), - : a haranggörbe szélességét és alakját meghatározó szórás. - A tag felelős a görbe alakjáért, amely szimmetrikus körül.

Ez a tétel adja meg a normális eloszlások pontos matematikai definícióját és a sűrűségfüggvény explicit képletét.

9.9. állítás

[szerkesztés]

A 9.9. állítás kimondja a normális eloszlású valószínűségi változók két alapvető tulajdonságát:

Ha , akkor:

1. Várható érték:

2. Szórás:

Magyarázat: - A normális eloszlás várható értéke () a haranggörbe középpontja. - A szórás () a görbe szélességét jelöli: kisebb szórás esetén a görbe karcsúbb és magasabb, nagyobb szórás esetén szélesebb és laposabb.

Ez az állítás a normális eloszlások alapvető jellemzőit összegzi, amelyek meghatározzák az eloszlás alakját és elhelyezkedését.

9.10. tétel

[szerkesztés]

A 9.10. tétel kimondja, hogy ha , azaz normális eloszlású valószínűségi változó várható értékkel és szórással, akkor az eloszlásfüggvénye () a következőképpen számítható ki a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvényéből ():

ahol: - a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye:

Magyarázat: - Ez a tétel lehetővé teszi, hogy bármely normális eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvényét kiszámoljuk a standard normális eloszlás () eloszlásfüggvényének felhasználásával. - A transzformáció egy lineáris transzformáció, amely -t a standard normális eloszlás tartományára alakítja.

Használati példa: Ha például , és meg szeretnénk határozni -t: 1. Számoljuk ki a standardizált értéket: 2. Keressük meg -t, például táblázat vagy számítás alapján: Tehát:

9.11. tétel

[szerkesztés]

A 9.11. tétel a "k-szor szigma szabály" néven ismert, és a normális eloszlás tulajdonságaira vonatkozik. A tétel szerint, ha , akkor annak valószínűsége, hogy értéke a várható érték () -szoros szórásának () környezetébe esik, a következő:

ahol: - a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye.

Jelentése: Ez a tétel azt mutatja meg, hogy mekkora valószínűséggel esik egy normális eloszlású valószínűségi változó a várható érték körüli bizonyos távolságba (-szoros szórás sugarú tartományba).

Példa: 1. Speciális esetek: - Ha : - Ha : - Ha :

2. Általános eset: - Ha például , akkor:

Alkalmazás: Ez a szabály a statisztikában és a valószínűségszámításban gyakran használt, különösen az adatelemzésben, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy adott érték mennyire tér el a várható értéktől.

9.12. tétel

[szerkesztés]

A 9.12. tétel a normális eloszlásra vonatkozó „k-szor szigma szabály” speciális eseteit ismerteti. Az állítások a következők:

- Ha , akkor , azaz a valószínűségi változó értéke 68 - Ha , akkor , tehát a valószínűségi változó értéke 95 - Ha , akkor , vagyis az érték 99,7

Ez a tétel gyakran használt a normális eloszlások tulajdonságainak egyszerűsített szemléltetésére, különösen statisztikai adatelemzések során.

9.13. tétel

[szerkesztés]

A 9.13. tétel a normális eloszlások lineáris transzformációjának tulajdonságáról szól. A tétel kimondja:

Ha , és , ahol , akkor szintén normális eloszlású, és:

Magyarázat: - Várható érték () transzformációja: A várható értéket a lineáris transzformáció konstans tagjai és szorzói módosítják, azaz -nak az új várható értéke . - Szórás () transzformációja: A szórás a szorzó abszolút értékével () skálázódik. Ez biztosítja, hogy a szórás mindig pozitív legyen.

Példa: Ha egy normális eloszlású valószínűségi változó , és , akkor: - várható értéke: , - szórása: , - azaz .

Ez a tétel kulcsfontosságú a normális eloszlásokkal végzett átalakítások során.

9.14. tétel

[szerkesztés]

A 9.14. tétel a független normális eloszlású valószínűségi változók összege és különbsége által létrejövő eloszlásról szól. A tétel kimondja:

Ha és független valószínűségi változók, akkor:

Magyarázat: - Várható érték () összege/különbsége: Az új valószínűségi változó várható értéke az eredeti várható értékek összege vagy különbsége. - Szórás () kombinációja: Az új valószínűségi változó szórása az eredeti szórások négyzetösszegének négyzetgyöke. Ez az összeadás és kivonás esetén is azonos, mivel a függetlenség miatt nincs kereszt-tag.

Példa: Ha és , akkor: 1. , 2. .

Érdekesség: A tétel egyik fontos következménye, hogy a független normális eloszlású valószínűségi változók lineáris kombinációja is normális eloszlású marad. Ez az alapja számos statisztikai módszernek és modellezési technikának.

9.15. tétel

[szerkesztés]

A 9.15. tétel a független, azonos eloszlású normális valószínűségi változók összegére és átlagára vonatkozik. A tétel kimondja:

Ha független, azonos eloszlású normális valószínűségi változók, akkor:

1. Az összegük ():

2. Az átlaguk ():

Magyarázat: 1. Összeg: - Várható értéke: -szerese az egyedi változó várható értékének (). - Szórása: -szerese az egyedi változó szórásának (). - Az összeg normális eloszlású marad, mivel a normális eloszlások összege is normális eloszlású.

2. Átlag: - Várható értéke: Azonos az egyedi változó várható értékével (). - Szórása: Az egyedi változó szórásának -del csökkentett értéke (). - Az átlag eloszlása normális marad, de a szórása csökken, ahogy a minta elemszáma nő.

Példa: Ha , akkor: 1. Az összegük:

2. Az átlaguk:

Megjegyzés: Ez a tétel kiemelten fontos statisztikai alkalmazásokban, mivel az átlagolás során a szórás csökkenésével a mérés pontossága nő. Ez az elv alapja a nagy mintaszámú megfigyeléseken alapuló elemzéseknek.

Példa: egy felnőtt tömege normális eloszlású valószínűségi változó 75 kg várható értékkel és 15 kg szórással , egy iskolás gyerek tömege normális eloszlású 35 kg várható értékkel és 6 kg szórással. Ha a két személy tömegét független valószínűségi változónak tekintjük, akkor a) mekkora valószínűséggel lesz egy felnőtt tömege nagyobb, mint egy gyerek tömege, b) mennyi a valószínűsége annak, hogy az össztömegük 80 és 140 kg közé esik?

Egy liftet 8 felnőtt személyre méreteznek. A beszállók tömegét független normális eloszlású valószínűségi változónak tekintjük 75 kg várható értékkel és 15 kg szórással. Mennyi legyen a lift teherbíró képessége, ha azt szeretnénk, hogy 4 személy beszállása esetén 0.99 valószínűséggel ne gyulladjon ki a túlterheltséget jelző lámpa?

9.18. tétel - Normális eloszlásból származtatott eloszlások

[szerkesztés]

A 9.18. tétel a standard normális eloszlásból származtatott eloszlás, nevezetesen a négyzetre emelt standard normális eloszlás tulajdonságait mutatja be.

Tétel: Ha , akkor eloszlásfüggvénye () és sűrűségfüggvénye () a következők:

1. Eloszlásfüggvény: ahol a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye.

2. Sűrűségfüggvény:

3. Várható érték:

Magyarázat: - eloszlását a valószínűségi változó abszolút értéke okozza (), mivel a negatív és pozitív értékei azonos módon hozzájárulnak az eloszláshoz. - Az eloszlásfüggvény és a sűrűségfüggvény csak esetén van definiálva, mert minden esetén.

Alkalmazás: Ez a tétel a khí-négyzet eloszlás alapjául szolgál, amelyet a statisztikában széles körben alkalmaznak, például illeszkedésvizsgálatoknál és szórás-analízisben.

9.19. definíció

[szerkesztés]

A 9.19. definíció szerint, ha egymástól független, standard normális eloszlású valószínűségi változók ( minden ), akkor az alábbi valószínűségi változót:

-szabadságfokú (vagy -paraméterű) khí-négyzet (chi-squared) eloszlásúnak nevezzük.

Jelölés:

ahol a szabadságfokok száma, ami megegyezik a független standard normális eloszlású valószínűségi változók számával.

Magyarázat: - A khí-négyzet eloszlás a standard normális eloszlás négyzetösszegeként definiált eloszlás. - Az eloszlás a statisztikában széles körben használatos, például varianciaanalízisben (ANOVA), illeszkedésvizsgálatokban, illetve hipotézisvizsgálatokban.

Ez az eloszlás nem negatív () és aszimmetrikus, különösen kisebb szabadságfokoknál. A szabadságfok növekedésével az eloszlás egyre szimmetrikusabb lesz.

9.20. tétel

[szerkesztés]

A 9.20. tétel a khí-négyzet eloszlás sűrűségfüggvényét definiálja.

Tétel: Ha , azaz -szabadságfokú khí-négyzet eloszlású, akkor a sűrűségfüggvénye ():

ahol: - : a szabadságfokok száma, - : a gammafüggvény, amely a következő integrállal definiálható:

Magyarázat: - A khí-négyzet eloszlás sűrűségfüggvénye csak -ra van definiálva, mivel a khí-négyzet eloszlás mindig nem negatív. - A sűrűségfüggvény alakja aszimmetrikus, kisebb -eknél ferde, de növekedésével egyre szimmetrikusabbá válik.

Alkalmazás: A khí-négyzet eloszlást széles körben használják a statisztikában, például: - Illeszkedésvizsgálatokban (például -próba), - Varianciaanalízisben, - Függetlenségvizsgálatokban.

Ez a tétel az eloszlás pontos matematikai definícióját adja meg.

9.21. definíció

[szerkesztés]

A 9.21. definíció a Student-féle -eloszlás meghatározását adja meg.

Definíció: Ha: 1. (standard normális eloszlású valószínűségi változó), 2. egymástól független standard normális eloszlású valószínűségi változók, 3. , vagyis , ahol az -szabadságfokú khí-négyzet eloszlás,

akkor az alábbi valószínűségi változó:

az -szabadságfokú Student-féle -eloszlást követi.

Jelölés:

ahol a szabadságfokok száma.


Jellemzők: - A -eloszlás egy szimmetrikus, haranggörbe alakú eloszlás, amely hasonlít a normális eloszlásra, de vastagabb farkakkal (a szélsőséges értékek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő). - A szabadságfok () növekedésével a -eloszlás egyre inkább közelít a normális eloszláshoz ().

Alkalmazás: A Student-féle -eloszlás kulcsfontosságú a statisztikában, különösen: - Kis minták esetén az átlagokra vonatkozó hipotézisvizsgálatoknál (-próba). - Konfidencia-intervallumok számításánál, amikor a szórás nem ismert és becsült.

Ez a definíció a -eloszlás pontos matematikai alapjait fekteti le, amely a statisztikai elemzések egyik alapvető eszköze.

Formula:

9.22. tétel

[szerkesztés]

A 9.22. tétel a Student-féle -eloszlás sűrűségfüggvényét írja le, amelyet a következőképpen definiálnak:

Tétel: Ha (standard normális eloszlású valószínűségi változó) és független khí-négyzet eloszlású valószínűségi változók, akkor a következőképpen definiált valószínűségi változó:

az -szabadságfokú Student-féle -eloszlást követi.


Sűrűségfüggvény (): A -eloszlás sűrűségfüggvénye:

ahol: - : a szabadságfokok száma, - : a gammafüggvény, amely általánosítja a faktoriálist nem egész számokra.


Jellemzők: 1. Szimmetrikus eloszlás: A -eloszlás szimmetrikus az origóra. 2. Szabadságfokok hatása: - Ha kicsi, a -eloszlás farka vastagabb (lassabban csökken), mint a normális eloszlásé. - Ha , a -eloszlás közelít a standard normális eloszláshoz (). 3. Felhasználási terület: - Kis minták esetén az átlagok összehasonlítására használják, például -próbák során.


Alkalmazás: A -eloszlás kulcsszerepet játszik a statisztikai elemzésben, különösen: - Kis minták esetén az átlagok és arányok összehasonlításában. - Hipotézisvizsgálatokban és konfidencia-intervallumok becslésénél.

Ez a tétel pontos matematikai alapot ad a -eloszlás alkalmazásához.

9.23. tétel

[szerkesztés]

A 9.23. tétel a F-eloszlás tulajdonságaira vonatkozik, amely két független khí-négyzet eloszlású valószínűségi változó hányadosán alapul.

Tétel: Ha és két független khí-négyzet eloszlású valószínűségi változó, ahol a szabadságfokok száma, akkor az

valószínűségi változó szabadságfokú F-eloszlású. Ezt a következőképpen jelöljük:

Sűrűségfüggvény: Az -eloszlás sűrűségfüggvénye:

ahol: - a bétafüggvény:

Magyarázat: - Az -eloszlás aszimmetrikus, és a szabadságfokok () határozzák meg az alakját. - Ez az eloszlás gyakran előfordul a statisztikában, különösen az ANOVA (varianciaanalízis) és a regresszióelemzés során.

Alkalmazás: Az -eloszlást arra használják, hogy összehasonlítsák két minta varianciáját, például annak eldöntésére, hogy két populáció varianciája azonos-e.


Móduszok és mediánok összefoglalása

[szerkesztés]

Móduszok és mediánok nevezetes eloszlásoknál

1. Diszkrét egyenletes eloszlás: - Módusz (mod): Minden érték (minden elem egyformán gyakori). - Medián (med): - Ha páros: , ahol . - Ha páratlan: , ahol a legnagyobb olyan index, amelyre .

2. Hipergeometriai eloszlás: - Módusz (mod): ahol a populáció mérete, a sikeres elemek száma, a kiválasztott elemek száma.

3. Binomiális eloszlás: - Módusz (mod): - Ha : . - Ha : és .

4. Poisson eloszlás: - Módusz (mod): - Ha : . - Ha : és .

5. Geometriai eloszlás: - Módusz (mod): (a leggyakoribb érték mindig ). - Medián (med): - Ha egész szám: , ahol . - Ha nem egész szám:

6. Folytonos egyenletes eloszlás: - Módusz (mod): Nincs (minden érték ugyanolyan gyakori). - Medián (med): , ahol és az intervallum szélei.

7. Exponenciális eloszlás: - Módusz (mod): . - Medián (med): , ahol az eloszlás paramétere.

8. Normális eloszlás: - Módusz (mod): (várható érték). - Medián (med): (szimmetria miatt megegyezik a várható értékkel). - Inflexiós pontok: (az eloszlás görbéjének változási pontjai).