Ugrás a tartalomhoz

United Nations

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol

Főnév

United Nations (tsz. United Nationses)

  1. (informatika) Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a világ legfontosabb nemzetközi szervezete, amelynek célja a béke és biztonság fenntartása, az emberi jogok védelme, a nemzetközi együttműködés előmozdítása és a fenntartható fejlődés biztosítása. A szervezet 1945-ben alakult meg a második világháború borzalmaira válaszul, és mára 193 tagállamot tömörít, így gyakorlatilag az egész világot képviseli.


Történelmi háttér

Az ENSZ elődje a Nemzetek Szövetsége (1919–1946) volt, amelyet az első világháború után hoztak létre. Célja szintén a béke fenntartása volt, ám a második világháború kitörése azt mutatta, hogy nem volt elég hatékony.

A második világháború során az antifasiszta koalíció (az „Egyesült Nemzetek”) tagjai – köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína – már korán megkezdték az új világszervezet tervezését. A San Franciscó-i Konferencián, 1945. június 26-án 50 ország aláírta az ENSZ Alapokmányát, amely október 24-én lépett hatályba – ez a nap az ENSZ napja.


Az ENSZ céljai

Az ENSZ Alapokmánya négy fő célt fogalmaz meg:

  1. A nemzetközi béke és biztonság megőrzése.
  2. A nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése.
  3. A nemzetközi együttműködés előmozdítása gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius területeken.
  4. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának ösztönzése.


Tagállamok és tagság

Az ENSZ-nek jelenleg 193 tagállama van (az egyetlen nem tagállam, amely megfigyelői státusszal rendelkezik, a Vatikán). A tagság minden, békeszerető ország számára nyitott, amely elfogadja az Alapokmány céljait és kötelezettségeit.

Az ENSZ-ben minden tagállam egyenlő szavazattal rendelkezik a Közgyűlésben – függetlenül gazdasági, katonai vagy földrajzi méretétől.


Az ENSZ fő szervei

Az ENSZ hat fő szerve:

  1. Közgyűlés – az összes tagállam képviselőiből áll, évente ülésezik New Yorkban. Vitafórumként működik, ahol állásfoglalásokat fogadnak el, bár ezek nem kötelező érvényűek.
  2. Biztonsági Tanács (BT) – a béke és biztonság elsődleges felelőse. 15 tagja van, közülük 5 állandó (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína), akik vétójoggal rendelkeznek. A maradék 10 tagot kétéves időszakokra választják.
  3. Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) – a gazdasági, szociális, egészségügyi és oktatási kérdésekkel foglalkozik, együttműködve civil szervezetekkel és szakosított intézményekkel.
  4. Nemzetközi Bíróság – Hágában működik, és az államközi jogviták eldöntésére szolgál.
  5. Titkárság – a szervezet adminisztratív szerve. Élén a főtitkár áll, akit az ENSZ Közgyűlése választ meg 5 évre a Biztonsági Tanács javaslata alapján. A főtitkár az ENSZ arca és erkölcsi hangja a világban.
  6. Gyámsági Tanács – eredetileg a gyarmati területek felügyeletére jött létre, mára már nincs aktív szerepe, mivel minden terület elnyerte önállóságát.


ENSZ-szervezetek és programok

Az ENSZ munkáját számos szakosított ügynökség, program és alapítvány segíti, például:

  • UNESCO – oktatásért, tudományért, kultúráért felelős szervezet.
  • WHO – Egészségügyi Világszervezet.
  • UNICEF – Gyermeksegélyalap.
  • WFP – Élelmezési Világprogram.
  • UNHCR – Menekültügyi Főbiztosság.
  • UNDP – Fejlesztési program.
  • IAEA – Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
  • ILO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet.
  • FAO – Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet.

Ezek külön-külön, de összehangoltan dolgoznak a világ számos pontján – katasztrófák idején, járványok ellen, szegénység és írástudatlanság leküzdésére.


Békefenntartás és humanitárius segítség

Az ENSZ egyik legismertebb tevékenysége a békefenntartás. Az ENSZ békefenntartói (a „kék sisakosok”) olyan területeken szolgálnak, ahol a háborút követően törékeny béke alakult ki. Céljuk a fegyverszünet fenntartása, a civil lakosság védelme, és a biztonságos környezet megteremtése.

Az ENSZ humanitárius segélyezéssel is foglalkozik természeti katasztrófák, háborúk, járványok esetén – például földrengések, éhínségek vagy menekülthullámok idején.


Emberi jogok és nemzetközi jog

Az ENSZ 1948-ban fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely az emberi jogok védelmének alapköve lett. Azóta számos egyezményt, pl. a nők jogairól, a gyermekjogokról, a faji megkülönböztetés tilalmáról is elfogadtak.

Az ENSZ a nemzetközi jog legfőbb fóruma: nemcsak szerződéseket és egyezményeket dolgoz ki, hanem a Nemzetközi Bíróság útján ítéletet is hozhat államok közti vitákban.


Fenntartható fejlődés

A 21. században egyre fontosabbá vált az ENSZ szerepe a globális kihívások kezelésében, mint:

  • klímaváltozás,
  • szegénység és éhezés,
  • nemi egyenlőtlenség,
  • tisztességes munkahelyek hiánya.

2015-ben az ENSZ elfogadta a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDGs) – 17 célt, amelyek 2030-ig irányt mutatnak az emberiségnek a fenntartható, igazságos jövő felé (pl. éhezés megszüntetése, minőségi oktatás, éghajlatvédelem).


Kihívások és kritikák

Az ENSZ munkáját gyakran érik kritikák:

  • A Biztonsági Tanács vétójoga lehetetlenné teszi az egységes fellépést (pl. Szíria, Ukrajna),
  • Bürokrácia és lassúság jellemzi a működését,
  • Béke- és segélyküldetések korlátozott hatékonysága,
  • Politikai befolyás a nagyhatalmak részéről.

Mindezek ellenére az ENSZ továbbra is az egyetlen globális szervezet, amely fórumot biztosít az országok közötti párbeszédhez és együttműködéshez.


Magyarország és az ENSZ

Magyarország 1945 óta tagja az ENSZ-nek. Az ENSZ keretében részt vett több békefenntartó misszióban, és aktív szerepet vállal a globális kihívások kezelésében. Több magyar diplomatát is elismertek nemzetközi szinten, köztük Göncz Kingát, aki az ENSZ-főtitkár különmegbízottja volt, illetve Balázs Pétert, aki az ENSZ különböző fórumain képviselte az országot.


Főtitkárok

Az ENSZ élén eddig kilenc főtitkár állt. A legismertebbek közé tartoznak:

  • Trygve Lie (Norvégia),
  • Dag Hammarskjöld (Svédország),
  • Kurt Waldheim (Ausztria),
  • Javier Pérez de Cuéllar (Peru),
  • Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom),
  • Kofi Annan (Ghána),
  • Ban Ki-moon (Dél-Korea),
  • António Guterres (Portugália, jelenleg hivatalban).

Mindegyikük a világpolitika fontos szereplőjeként dolgozott a béke és fejlődés érdekében.


Összegzés

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az emberiség egyik legnagyobb kísérlete a világ békés és igazságos együttműködésére. Bár tökéletlen és korlátokkal küzd, az ENSZ létfontosságú fórum a párbeszéd, a béke, a jog, a humanitárius segítség és a fejlődés támogatására. A jövő sikere azon múlik, hogy az országok képesek-e közösen, a nemzeti érdekeken túlmutatva, az emberiség közös értékeit képviselni – az ENSZ keretein belül.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=United_Nations&oldid=3508161”