bél
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈbeːl]
Főnév
bél
- Az állati és emberi szervezetek a testük felépítéséhez és karbantartásához, valamint a különböző működéseik energiaigényének fedezésére szolgáló anyagokat (tápanyagok, víz) a külvilágból veszik fel. Az anyagok felvételére és feldolgozására szolgál az emésztőrendszer. A legtöbb állatban három szakaszra tagolódik, ezek az előbél, a középbél és az utóbél, illetve részét képezhetik a táplálék felvételére szolgáló egyéb szervek is.
- ceruzabél
Etimológia
Ősi örökség a finnugor korból.
Fordítások
szerv
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | bél | belek |
| tárgyeset | belet | beleket |
| részes eset | bélnek | beleknek |
| -val/-vel | béllel | belekkel |
| -ért | bélért | belekért |
| -vá/-vé | béllé | belekké |
| -ig | bélig | belekig |
| -ként | bélként | belekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | bélben | belekben |
| -on/-en/-ön | belen | beleken |
| -nál/-nél | bélnél | beleknél |
| -ba/-be | bélbe | belekbe |
| -ra/-re | bélre | belekre |
| -hoz/-hez/-höz | bélhez | belekhez |
| -ból/-ből | bélből | belekből |
| -ról/-ről | bélről | belekről |
| -tól/-től | béltől | belektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | belem | beleim |
| a te | beled | beleid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
bele | belei |
| a mi | belünk | beleink |
| a ti | beletek | beleitek |
| az ő | belük | beleik |
Származékok
- belez
- (összetételek): bélátfúródás, bélbaj, bélbolyh, bélcsatorna, bélcsavarodás, bélelzáródás, bélfekély, bélféreg, bélfertőzés, bélflóra, bélfodor, bélfürdő, bélgáz, bélgiliszta, bélgörcs, bélgyulladás, bélháj, bélhúr, bélhurut, bélmozgás, bélműködés, bélnedv, bélpangás, bélpoklos, bélpoklosság, bélrák, bélrendszer, bélrenyheség, bélsár, bélszín, béltisztító, bélzsír, kenyérbél, vakbél