bündeln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /byːndɛln/

Ige

bündeln (gyenge, E/3 jelen bündelt, múlt bündelte, befejezett gebündelt, segédige haben)

  1. kötegel
  2. csomóz

Igeragozás

További információk