er

Angol

Kiejtés

• IPA: /ɜː(ɹ)/
• hallgatás^ⓘ

Kötőszó

er

1. ööö

További információk

• er - Szótár.net (en-hu)
• er - Sztaki (en-hu)
• er - Merriam–Webster
• er - Cambridge
• er - WordNet
• er - Яндекс (en-ru)
• er - Google (en-hu)
• er - Wikidata
• er - Wikipédia (angol)

Dán

Ige

er

1. van

• Det er tåget. - Köd van.

vera, v
szám	egyes szám			többes szám
személy	első	második	harmadik	mind
Kijelentő mód	eg	tú	hann / hon tað	vit, tit, teir / tær / tey tygum
Jelen	eri	ert	er	eru
Múlt	var	vart	var	vóru
Felszólító mód		tú		tit
Jelen	—	ver !	—	verið !
Főnévi igenév	vera
Jelen idejű melléknévi igenév	verandi
Múlt idejű melléknévi igenév	-
Supinum	verið

Feröeri

Ige

er

1. ő van (a vera esz. 3. személyű alakja)

Használat

• hann er skipari - ő (m) kapitány
• hon er úr Føroyum - ő (f) Feröerről való
• tað er í ordan - rendben van

Korni

Főnév

er

1. sas

Etimológia

Tkp. *ero, lásd pl. a litván erelis szót.

Német

Kiejtés

• IPA: /ɛɐ̯/

Személyes névmás

er

(m)

1. ő

német személyes névmások - alanyeset
ich - du - er / sie - wir - ihr - sie

Svéd

Névmás

er

1. benneteket, titeket

   hon älskar er

   szeret benneteket

2. önt, önöket

   vi talar till er

   önhöz beszélünk / önökhöz beszélünk

3. tiétek

   er uppgift

   a ti feladatotok

4. [hivatalos] öné, önöké

   era söner

   az ön fiai / az önök fiai

További információk

• er - Szótár.net (sv-hu)
• er - Dictzone (sv-hu)
• er - Reverso (sv-en)
• er - Svensk ordbok
• er - Akademiens ordbok
• er - Google (sv-en)
• er - Яндекс (sv-ru)
• er - Wikidata
• er - Wikipédia (svéd)

Török

Főnév

er

1. férfi

Etimológia

Lásd a magyar erő szónál.

---

Mandarin kínai

Pinjin átírás

er

1. ér nem sztenderd írásmódja
2. ěr nem sztenderd írásmódja
3. èr nem sztenderd írásmódja