belorvos

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɛlorvoʃ]

Főnév

belorvos

1. belgyógyász

Etimológia

bel- +‎ orvos

Ragozás

belorvos ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	belorvos	belorvosok
tárgyeset	belorvost	belorvosokat
részes eset	belorvosnak	belorvosoknak
-val/-vel	belorvossal	belorvosokkal
-ért	belorvosért	belorvosokért
-vá/-vé	belorvossá	belorvosokká
-ig	belorvosig	belorvosokig
-ként	belorvosként	belorvosokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	belorvosban	belorvosokban
-on/-en/-ön	belorvoson	belorvosokon
-nál/-nél	belorvosnál	belorvosoknál
-ba/-be	belorvosba	belorvosokba
-ra/-re	belorvosra	belorvosokra
-hoz/-hez/-höz	belorvoshoz	belorvosokhoz
-ból/-ből	belorvosból	belorvosokból
-ról/-ről	belorvosról	belorvosokról
-tól/-től	belorvostól	belorvosoktól

belorvos birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	belorvosom	belorvosaim
a te	belorvosod	belorvosaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	belorvosa	belorvosai
a mi	belorvosunk	belorvosaink
a ti	belorvosotok	belorvosaitok
az ő	belorvosuk	belorvosaik