orvos

Műtő orvos

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈorvoʃ]

Főnév

orvos

1. (orvostudomány) Betegeket gyógyító ember.

Fordítások

betegeket gyógyító férfi

albán: mjeku (sq) angol: doctor (en), physician (en), medico (en), sawbones (en) arab: طَبِيب‎ (ar) hn (ṭabīb) arámi: ܐܣܝܐ‎ (arc), אסיא‎ (arc) (’āsyā’) aromán: yeatru (roa-rup) asszámi: ডাক্তৰ (as) (daktor) asztúriai: médicu (ast) azeri: həkim (az) baszk: sendagile (eu), osagile (eu) belarusz: ўрач (be) (ŭrač) bengáli: ডাক্তার (bn) (ḍaktar) bolgár: лекар (bg) (lekar) burmai: ဆရာဝန် (my) (hca.rawan) csecsen: лор (ce) (lor) cseh: lékař (cs) cvána: ngaka (tn) dán: læge (da) erza: врач (myv) (vrač) eszperantó: kuracisto (eo) észt: arst (et) eve: atikewɔla (ee) felsőszorb: lěkar (hsb) feröeri: lækni (fo) hn finn: lääkäri (fi) francia: médecin (fr) friuli: miedi (fur) galiciai: médico (gl) görög: ιατρός (el) (iatrós), γιατρός (el) kn (giatrós) grönlandi: nakorsaq (kl) grúz: ექიმი (ka) (ekimi) hawaii: kauka (haw) héber: רופא‎ (he) holland: arts (nl) izlandi: læknir (is) ír: lia (ga) japán: 医者 (ja) (いしゃ, isha) katalán: metge (ca) kazah: дәрігер (kk) (däriger) khmer: ពេទ្យ (km) (pɛɛt), គ្រូពេទ្យ (km) (kruu pɛɛt) kínai: 醫生 (zh), 医生 (zh) (yīshēng), 大夫 (zh) (dàifu) kirgiz: дарыгер (ky) (darıger) koreai: 의사 (ko) (yisa), (醫師 (ko)) kurd: bijîşk (ku)

lao: ຫມໍ (lo) (mǭ), ແພດ (lo) (phǣt), ທ່ານໝໍ (lo) (thān mǭ) latin: medicus (la) lengyel: lekarz (pl), medyk (pl) lett: ārsts (lv) litván: gydytojas (lt) macedón: лекар (mk) (lekar) máltai: tabib (mt) mongol: эмч (mn) (emč) navahó: azeeʼííłʼíní (nv) német: Arzt (de) norvég: lege (no) provanszál: mètge (oc) olasz: medico (it) orosz: врач (ru) (vrač) óangol: lǣce (ang) ófelnémet: lāhhi (goh) ógörög: ἰατρός (grc) (iatrós) örmény: բժիշկ (hy) (bžišk) perzsa: پزشک‎ (fa) (pezešk), طبیب‎ (fa) (tabib) portugál: médico (pt) román: medic (ro) romans: medi (rm) spanyol: médico (es) svéd: läkare (sv) szanszkrit: भिषज् (sa) (bhiṣaj) szerbhorvát: лекар (sh), lekar (sh), љекар (sh), ljekar (sh), лечник (sh), lečnik (sh), лијечник (sh), liječnik (sh), врачитељ (sh), здравник (sh) szicíliai: medicu (scn) hn szingaléz: දොස්තර (si) (dostara) szlovák: lekár (sk) szlovén: zdravnik (sl) szotó: ngaka (st) tádzsik: пизишк (tg) (pizišk), табиб (tg) (tabib) tamil: மருத்துவர் (ta) (maruttuvar) tatár: табиб (tt) (tabib) telugu: వైద్యుడు (te) (vaidyuḍu) thai: หมอ (th) (mŏr), แพทย์ (th) (pâet), เวช (th) (wêt) tigrinya: ዶክተር (ti) (doktär) tok piszin: dokta (tpi) török: hekim (tr), tabip (tr) türkmén: wraç (tk), hekim (tk) ukrán: лікар (uk) (likar) ujgur: دوختۇر‎ (ug) (doxtur), تېۋىپ‎ (ug) (tëwip) üzbég: tabib (uz), shifokor (uz) velencei: medego (vec), miedego (vec) vietnámi: bác sĩ y khoa (vi), bác sĩ (vi) vallon: medcén (wa) walesi: meddyg (cy)

betegeket gyógyító nő

alnémet: Dokterin (nds), Doktersch (nds), Doktersche (nds) arab: طَبِيبَة‎ (ar) (ṭabība) asztúriai: médica (ast) belarusz: лекарка (be) (ljekarka) bolgár: лекарка (bg) (lekarka) eszperantó: kuracistino (eo) francia: médecine (fr) nn héber: רופאה‎ (he) nn (rof'a) katalán: metgessa (ca)

latin: medica (la) lengyel: lekarka (pl) lett: ārste (lv) macedón: лекарка (mk) (lekarka), докторка (mk) (doktorka) máltai: tabiba (mt), dottoressa (mt) német: Ärztin (de), Medizinerin (de), Doktorin (de) olasz: dottoressa (it) portugál: doutora (pt) román: doctoriță (ro) spanyol: médica (es) szanszkrit: भिषज् (sa) (bhiṣaj) szerbhorvát: лекарка (sh), lekarka (sh), лечница (sh), lečnica (sh), љекарка (sh), ljekarka (sh), лијечница (sh), liječnica (sh), врачитељица (sh), здравница (sh), doktorica (sh) szlovén: zdravnica (sl), doktorica (sl) vallon: doctoresse (wa) walesi: meddyges (cy)

Ragozás

orvos ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	orvos	orvosok
tárgyeset	orvost	orvosokat
részes eset	orvosnak	orvosoknak
-val/-vel	orvossal	orvosokkal
-ért	orvosért	orvosokért
-vá/-vé	orvossá	orvosokká
-ig	orvosig	orvosokig
-ként	orvosként	orvosokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	orvosban	orvosokban
-on/-en/-ön	orvoson	orvosokon
-nál/-nél	orvosnál	orvosoknál
-ba/-be	orvosba	orvosokba
-ra/-re	orvosra	orvosokra
-hoz/-hez/-höz	orvoshoz	orvosokhoz
-ból/-ből	orvosból	orvosokból
-ról/-ről	orvosról	orvosokról
-tól/-től	orvostól	orvosoktól

orvos birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	orvosom	orvosaim
a te	orvosod	orvosaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	orvosa	orvosai
a mi	orvosunk	orvosaink
a ti	orvosotok	orvosaitok
az ő	orvosuk	orvosaik

Származékok

• orvosság, orvosi, orvosol
• (összetételek): állatorvos, alorvos, altatóorvos, bányaorvos, baromorvos, boncolóorvos, ezredorvos, fogorvos, fürdőorvos, gyermekorvos, hajóorvos, háziorvos, honvédorvos, idegorvos, iskolaorvos, katonaorvos, kezelőorvos, körorvos, magánorvos, mentőorvos, orvosbiológia, orvoscsalád, orvosdoktor, orvosegyesület, orvosetika, orvoshét, orvoshiány, orvosjelölt, orvoskar, orvosképzés, orvoskolléga, orvosnemzedék, orvosnő, orvosnövendék, orvosprofesszor, orvosszakértő, orvosszer, orvosszövetség, orvossztrájk, orvostalálkozó, orvostan, orvostanhallgató, orvostárs, orvostudomány, rendőrorvos, sebészorvos, segédorvos, sportorvos, szakorvos, szemorvos, tisztiorvos, üzemorvos

További információk

• orvos - Értelmező szótár (MEK)
• orvos - Etimológiai szótár (UMIL)
• orvos - Szótár.net (hu-hu)
• orvos - DeepL (hu-de)
• orvos - Яндекс (hu-ru)
• orvos - Google (hu-en)
• orvos - Helyesírási szótár (MTA)
• orvos - Wikidata
• orvos - Wikipédia (magyar)