beszéd

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

beszéd

  1. Hangos emberi kommunikáció.

Etimológia

A szláv beseda szóból. (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1976) A beszél az indogermán bah tőből ered, szlávban a rokona a basny varázsszó, illetve a bajati, ami a germán bójan: A beszél szó egy germán ba, bó tőből ered, ami beszélnit jelent, a töve a bű szó a mai magyarban. A bó, ba mai magyar változata bű, mivel a beszélni egyben ráolvasni, varázsolni, mint a görög baskein igében is, ami a ba tőből ered. A bű eredeti jelentése beszéalni, ebből van egy másik ige a germánban a bójan, az elmesélni, ahogy az orosz nyelvben a bajati, ami vagy germán vagy magyar eredetű. A beszéd összefügg a várázsolni jelentéssel. A beszéd főnév a besz+germán da, ada képzővel jött létre, a beszélni a besz! germán ala igeképzővel. A beszél, bű, báj rokona a német Bann. Ebből a besz, bű, bó tőből ered a boszorka is, ami besz+r+ka, kó germán képzővel, germánul bósrkó lenne. Tehát: a ba, bó, vagy bű tőből a beszél ige, germán képzővel, és a beszéd, a báj szavak, illetve a boszorka, ki ráolvas, varázsol, gyógyít.

Fordítások

Ragozás

beszéd ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset beszéd beszédek
tárgyeset beszédet beszédeket
részes eset beszédnek beszédeknek
-val/-vel beszéddel beszédekkel
-ért beszédért beszédekért
-vá/-vé beszéddé beszédekké
-ig beszédig beszédekig
-ként beszédként beszédekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben beszédben beszédekben
-on/-en/-ön beszéden beszédeken
-nál/-nél beszédnél beszédeknél
-ba/-be beszédbe beszédekbe
-ra/-re beszédre beszédekre
-hoz/-hez/-höz beszédhez beszédekhez
-ból/-ből beszédből beszédekből
-ról/-ről beszédről beszédekről
-tól/-től beszédtől beszédektől
beszéd birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én beszédem beszédeim
a te beszéded beszédeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
beszéde beszédei
a mi beszédünk beszédeink
a ti beszédetek beszédeitek
az ő beszédük beszédeik

Származékok

Szókapcsolatok