csont
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡ʃont]
Főnév
csont
- (biológia) A gerincesekben megtalálható kemény meszes váz.
Fordítások
testrész
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | csont | csontok |
| tárgyeset | csontot | csontokat |
| részes eset | csontnak | csontoknak |
| -val/-vel | csonttal | csontokkal |
| -ért | csontért | csontokért |
| -vá/-vé | csonttá | csontokká |
| -ig | csontig | csontokig |
| -ként | csontként | csontokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | csontban | csontokban |
| -on/-en/-ön | csonton | csontokon |
| -nál/-nél | csontnál | csontoknál |
| -ba/-be | csontba | csontokba |
| -ra/-re | csontra | csontokra |
| -hoz/-hez/-höz | csonthoz | csontokhoz |
| -ból/-ből | csontból | csontokból |
| -ról/-ről | csontról | csontokról |
| -tól/-től | csonttól | csontoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | csontom | csontjaim |
| a te | csontod | csontjaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
csontja | csontjai |
| a mi | csontunk | csontjaink |
| a ti | csontotok | csontjaitok |
| az ő | csontjuk | csontjaik |
Származékok
(összetételek)
|
|