Ugrás a tartalomhoz

dübeln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /dyːbɛln/

Ige

dübeln (gyenge, E/3 jelen dübelt, múlt dübelte, befejezett gedübelt, segédige haben)

  1. ?

Igeragozás