Ugrás a tartalomhoz

erklingen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ɛɐ̯klɪŋɛn/

Ige

erklingen (gyenge, E/3 jelen erklingt, múlt erklingte, befejezett erklingt, segédige haben)

  1. ?

Igeragozás