falloir
Francia
Kiejtés
- IPA: /fa.lwaʁ/
Ige
falloir
Etimológia
Tkp. *faller, lásd a faillir igét.
Igeragozás
falloir ragozása
főnévi igenév | egyszerű | falloir | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
összetett | avoir + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
jelen idejű melléknévi igenév vagy gérondif | egyszerű | fallant /fa.lɑ̃/ | |||||
összetett | ayant + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
múlt idejű melléknévi igenév | fallu /fa.ly/ | ||||||
egyes szám | többes szám | ||||||
első | második | harmadik | első | második | harmadik | ||
kijelentő mód | je (j’) | tu | il, elle | nous | vous | ils, elles | |
(egyszerű igeidők) |
jelen idő | — | — | faut /fo/ |
— | — | — |
folyamatos múlt | — | — | fallait /fa.lɛ/ |
— | — | — | |
egyszerű múlt | — | — | fallut /fa.ly/ |
— | — | — | |
egyszerű jövő | — | — | faudra /fo.dʁa/ |
— | — | — | |
feltételes mód | — | — | faudrait /fo.dʁɛ/ |
— | — | — | |
(összetett igeidők) |
összetett múlt idő | avoir jelen idő kijelentő mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév | |||||
régmúlt idő | avoir folyamatos múlt kijelentő mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
előidejű múlt idő | avoir egyszerű múlt alakja + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
előidejű jövő idő | avoir jövő idejű alakja + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
feltételes mód múlt idő | avoir feltételes mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
kötőmód | que je (j’) | que tu | qu’il, qu’elle | que nous | que vous | qu’ils, qu’elles | |
(egyszerű igeidők) |
kötőmód jelen idő | — | — | faille /faj/ |
— | — | — |
kötőmód imparfait | — | — | fallût /fa.ly/ |
— | — | — | |
(összetett igeidők) |
kötőmód múlt idő | avoir kötőmód jelen idejű alakja + múlt idejű melléknévi igenév | |||||
kötőmód régmúlt | avoir kötőmód imparfait alakja + múlt idejű melléknévi igenév | ||||||
felszólító mód | – | – | – | ||||
egyszerű | — | — | — | — | — | — | |
összetett | — | avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév | — | avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév | avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév | — | |