hangol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈhɒŋɡol]

Tárgyas ige

hangol

Származékok

• (igekötős alakok): | behangol | felhangol | lehangol | összehangol | 

Etimológia

hang +‎ -ol

Ragozás

hangol ragozása

Főnévi igenév			hangolni
Befejezett melléknévi igenév			hangolt
Folyamatos melléknévi igenév			hangoló
Beálló melléknévi igenév			hangolandó
Határozói igenév			hangolva
Ható ige			hangolhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	hangolok	hangolsz	hangol	hangolunk	hangoltok	hangolnak
		Tárgyas	hangolom én téged/titeket hangollak	hangolod	hangolja	hangoljuk	hangoljátok	hangolják
	Múlt idő	Alanyi	hangoltam	hangoltál	hangolt	hangoltunk	hangoltatok	hangoltak
		Tárgyas	hangoltam én téged/titeket hangoltalak	hangoltad	hangolta	hangoltuk	hangoltátok	hangolták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	hangolnék	hangolnál	hangolna	hangolnánk	hangolnátok	hangolnának
		Tárgyas	hangolnám én téged/titeket hangolnálak	hangolnád	hangolná	hangolnánk	hangolnátok	hangolnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	hangoljak	hangolj vagy hangoljál	hangoljon	hangoljunk	hangoljatok	hangoljanak
		Tárgyas	hangoljam én téged/titeket hangoljalak	hangold vagy hangoljad	hangolja	hangoljuk	hangoljátok	hangolják
Főnévi igenév ragozása			hangolnom	hangolnod	hangolnia	hangolnunk	hangolnotok	hangolniuk