Ugrás a tartalomhoz

harmadik személy

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒrmɒdiksɛmeːj]

Kifejezés

harmadik személy

  1. (nyelvtan) Az ige- és főnévragozásban használt fogalom (pl. ő névmás, látja, érti, hajója, gyereke alakok), amely azt a személyt vagy dolgot (illetve azokat a személyeket, dolgokat) jelöli, aki(k), illetve amely(ek) nincs(enek) jelen (nem a beszélő és nem a hallgató/megszólított).
    egyes szám harmadik személy

Fordítások