jelző

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈjɛlzøː]

Főnév

jelző

Etimológia

jelez folyamatos melléknévi igeneve.

Származékok

• (összetételek): áramjelző, földrengésjelző, jelzőágyú, jelzőberendezés, jelzőcédula, jelzőcsengő, jelzőfény, jelzőharang, jelzőkaró, jelzőkészülék, jelzőlámpa, jelzőrakéta, jelzőtűz, jelzőzászló, könyvjelző, magasságjelző, partjelző, sorjelző, szélirányjelző, szintjelző, távjelző, térközjelző, útjelző

Fordítások

albán: atribut (sq), veti (sq) angol: attribute (en) cseh: atribut (cs) hn dán: attribut (da) finn: määrite (fi), attribuutti (fi), ominaisuus (fi) francia: attribut (fr) hn japán: 性質 (ja) kínai: 屬性 (zh), 属性 (zh) (shǔxìng)

német: Beifügung (de) nn, Atributt (de) sn, Signal (de) sn norvég: attributt (no) hn, egenskap (no) hn orosz: свойство (ru) sn (svójstvo), характерная черта (ru) nn (xaraktérnaja čertá), атрибут (ru) hn (atribút) portugál: atributo (pt) hn svéd: Attribut (sv)

Ragozás

jelző ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	jelző	jelzők
tárgyeset	jelzőt	jelzőket
részes eset	jelzőnek	jelzőknek
-val/-vel	jelzővel	jelzőkkel
-ért	jelzőért	jelzőkért
-vá/-vé	jelzővé	jelzőkké
-ig	jelzőig	jelzőkig
-ként	jelzőként	jelzőkként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	jelzőben	jelzőkben
-on/-en/-ön	jelzőn	jelzőkön
-nál/-nél	jelzőnél	jelzőknél
-ba/-be	jelzőbe	jelzőkbe
-ra/-re	jelzőre	jelzőkre
-hoz/-hez/-höz	jelzőhöz	jelzőkhöz
-ból/-ből	jelzőből	jelzőkből
-ról/-ről	jelzőről	jelzőkről
-tól/-től	jelzőtől	jelzőktől

jelző birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	jelzőm	jelzőim
a te	jelződ	jelzőid
az ő/ön/maga az önök/maguk	jelzője	jelzői
a mi	jelzőnk	jelzőink
a ti	jelzőtök	jelzőitek
az ő	jelzőjük	jelzőik

Melléknév

jelző