kényszer

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkeːɲsɛr]

Főnév

kényszer

Etimológia

Az Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete szerint nyelvújítás kori elvonás a kényszerít igéből.

Fordítások

Tartalom

angol: compulsion (en), constraint (en), pressure (en), urge (en), cogency (en) cigány: muszájtékérél (rom) dán: tvang (da) német: Zwang (de) hn ófelnémet: nōt (goh) hn

Ragozás

kényszer ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kényszer	kényszerek
tárgyeset	kényszert	kényszereket
részes eset	kényszernek	kényszereknek
-val/-vel	kényszerrel	kényszerekkel
-ért	kényszerért	kényszerekért
-vá/-vé	kényszerré	kényszerekké
-ig	kényszerig	kényszerekig
-ként	kényszerként	kényszerekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kényszerben	kényszerekben
-on/-en/-ön	kényszeren	kényszereken
-nál/-nél	kényszernél	kényszereknél
-ba/-be	kényszerbe	kényszerekbe
-ra/-re	kényszerre	kényszerekre
-hoz/-hez/-höz	kényszerhez	kényszerekhez
-ból/-ből	kényszerből	kényszerekből
-ról/-ről	kényszerről	kényszerekről
-tól/-től	kényszertől	kényszerektől

kényszer birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kényszerem	kényszereim
a te	kényszered	kényszereid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kényszere	kényszerei
a mi	kényszerünk	kényszereink
a ti	kényszeretek	kényszereitek
az ő	kényszerük	kényszereik

Származékok

• (összetételek): kényszerleszállás