karambol

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒrɒmbol]

Főnév

karambol

  1. Összeütközés.
  2. Közlekedési baleset.

Etimológia

Elvonás a karambolozik igéből.

Fordítások

Ragozás

karambol ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset karambol karambolok
tárgyeset karambolt karambolokat
részes eset karambolnak karamboloknak
-val/-vel karambollal karambolokkal
-ért karambolért karambolokért
-vá/-vé karambollá karambolokká
-ig karambolig karambolokig
-ként karambolként karambolokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben karambolban karambolokban
-on/-en/-ön karambolon karambolokon
-nál/-nél karambolnál karamboloknál
-ba/-be karambolba karambolokba
-ra/-re karambolra karambolokra
-hoz/-hez/-höz karambolhoz karambolokhoz
-ból/-ből karambolból karambolokból
-ról/-ről karambolról karambolokról
-tól/-től karamboltól karamboloktól
karambol birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én karambolom karamboljaim
a te karambolod karamboljaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
karambolja karamboljai
a mi karambolunk karamboljaink
a ti karambolotok karamboljaitok
az ő karamboljuk karamboljaik