kettőshangzó

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛtːøːʃhɒŋɡzoː]

Főnév

kettőshangzó

Etimológia

kettős +‎ hang, a német Doppellaut szó tükörfordítása

Fordítások