ketteln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /kɛtɛln/

Ige

ketteln (gyenge, E/3 jelen kettelt, múlt kettelte, befejezett gekettelt, segédige haben)

  1. láncol, hurkot varr, kettliz
  2. ölt, horgol

Igeragozás

További információk