kopja
Kiejtés
- IPA: [ ˈkopjɒ]
Főnév
kopja
- (történelem) Lándzsaszerű szúrófegyver.
Etimológia
Szláv eredetű, vö. szlovák kopija.
Fordítások
kopja — lásd lándzsa
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | kopja | kopják |
| tárgyeset | kopját | kopjákat |
| részes eset | kopjának | kopjáknak |
| -val/-vel | kopjával | kopjákkal |
| -ért | kopjáért | kopjákért |
| -vá/-vé | kopjává | kopjákká |
| -ig | kopjáig | kopjákig |
| -ként | kopjaként | kopjákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | kopjában | kopjákban |
| -on/-en/-ön | kopján | kopjákon |
| -nál/-nél | kopjánál | kopjáknál |
| -ba/-be | kopjába | kopjákba |
| -ra/-re | kopjára | kopjákra |
| -hoz/-hez/-höz | kopjához | kopjákhoz |
| -ból/-ből | kopjából | kopjákból |
| -ról/-ről | kopjáról | kopjákról |
| -tól/-től | kopjától | kopjáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | kopjám | kopjáim |
| a te | kopjád | kopjáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
kopjája | kopjái |
| a mi | kopjánk | kopjáink |
| a ti | kopjátok | kopjáitok |
| az ő | kopjájuk | kopjáik |
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)