mögen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /mœɡɛn/

Ige

mögen (rendhagyó, E/3 jelen idő mag, múlt idő mochte, befejezett melléknévi igenév gemocht, past subjunctive möchte, segédige haben)

  1. szeret
  2. lehet

Ragozás