mar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Ige

mar

  1. Harap.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Származékok

Főnév

mar

  1. Állatoknál a hát lapocka fölötti része.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Angol

Ige

mar (E/3 jelen mars, gerund marring, egyszerű és befejezett múlt marred)

  1. megrongál
  2. kárt okoz valamiben

Kurd

Főnév

mar

  1. kígyó

Portugál

Főnév

mar hn

  1. tenger

Spanyol

Főnév

mar hn

  1. tenger

Etimológia

A latin mare szóból.

Zazaki

Főnév

mar

  1. kígyó