mol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmol]

Főnév

mol

1. (informatika) A mol (jele: mol) a Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) egyik alapegysége, amely az anyagmennyiség mérésére szolgál. Ez az egység kulcsfontosságú a kémia, fizika, biológia és sok más tudományterület számára, mert segítségével meghatározható, hány részecske (atom, molekula, ion vagy más kémiai entitás) van egy adott mennyiségű anyagban.

---

1. A mol jelentése és alapfogalma

A mol az anyagmennyiség egysége, amely megmutatja, hogy adott mennyiségű anyagban hány elemi részecske található. Ezek a részecskék lehetnek atomok, molekulák, ionok, elektronok vagy más, kémiailag értelmezhető egységek.

Fontos, hogy a mol nem a tömegre vagy térfogatra vonatkozik, hanem a részecskék számára. Ez az egység az anyagi rendszerek mikroszkopikus tulajdonságainak makroszkopikus mérését teszi lehetővé.

---

2. A mol története és elnevezése

A mol fogalmát a 19. században vezették be, amikor a tudósok felfedezték, hogy az anyagok mennyisége nemcsak tömegük vagy térfogatuk alapján mérhető, hanem a bennük lévő részecskék száma alapján is.

A mol szó a latin moles szóból ered, amely “tömeget”, “halmot” jelent, utalva arra, hogy egy mol nagy mennyiségű részecskét foglal magában.

---

3. A mol definíciója

3.1 Régi definíció

Korábban a molt úgy definiálták, hogy egy mol az az anyagmennyiség, amelyben annyi részecske van, mint amennyi atom van 12 gramm szén-12 izotópban.

3.2 Jelenlegi definíció (2019-től)

A mol jelenlegi, 2019-ben elfogadott definíciója szerint:

Egy mol az az anyagmennyiség, amely pontosan ${\textstyle 6.02214076\times 10^{23}}$ elemi egységet (részecskét) tartalmaz.

Ez az érték az úgynevezett Avogadro-szám, amely állandó és pontosan rögzített.

Az “elemi egység” lehet atom, molekula, ion, elektron vagy más kémiai entitás.

---

4. Avogadro-szám

Az Avogadro-szám (${\textstyle N_{A}}$) az a részecskeszám, amely egy mol anyagban található. Értéke:

$$N_{A}=6.02214076\times 10^{23}\,{\text{részecske/mol}}$$

Ez a szám óriási, így egyetlen mol anyag rendkívül sok részecskét foglal magában.

---

5. A mol jelentősége a kémiában

A mol lehetővé teszi a kémiai reakciók mennyiségi leírását, mert az atomok, molekulák, ionok számát pontosan össze lehet hasonlítani.

5.1 Kémiai egyenletek

A kémiai egyenletekben az anyagokat molokban mérik, így megadható, hogy mennyi anyag reagál és keletkezik:

Például a víz képződése:

$$2\,\mathrm {H} _{2}+\mathrm {O} _{2}\rightarrow 2\,\mathrm {H} _{2}\mathrm {O}$$

Ez azt jelenti, hogy 2 mol hidrogén és 1 mol oxigén reagál 2 mol víz képződésére.

5.2 Anyagmennyiség és tömeg kapcsolata

Az anyagmennyiség és a tömeg között kapcsolat van az anyag moláris tömegén keresztül, amely egy mol anyag tömegét adja grammban.

$$m=n\times M$$

ahol

• ${\textstyle m}$ a tömeg (g),
• ${\textstyle n}$ az anyagmennyiség (mol),
• ${\textstyle M}$ a moláris tömeg (g/mol).

---

6. Moláris tömeg

A moláris tömeg megmutatja, hogy egy mol adott anyag mennyi tömeget jelent. Például a szén-12 moláris tömege pontosan 12 g/mol.

Ez az érték a periódusos rendszerben feltüntetett atomi vagy molekulatömegek alapján számítható.

---

7. A mol alkalmazásai

7.1 Kémiai reakciók számítása

A mol segítségével kiszámíthatók a reakcióban részt vevő anyagok mennyiségei, így megtervezhető a kísérlet vagy ipari folyamat.

7.2 Oldatok koncentrációja

Az oldatok koncentrációját molaritásban (mol/liter) mérik, amely megmutatja, hogy hány mol oldott anyag van egy liter oldatban.

7.3 Gázok viselkedése

Az ideális gázok állapotegyenletében az anyagmennyiség molban szerepel:

$$PV=nRT$$

ahol

• ${\textstyle P}$ a nyomás,
• ${\textstyle V}$ a térfogat,
• ${\textstyle n}$ az anyagmennyiség (mol),
• ${\textstyle R}$ az ideális gázállandó,
• ${\textstyle T}$ az abszolút hőmérséklet (K).

---

8. A mol mérése és meghatározása

A mol meghatározása kísérleti úton történik, például:

• Kristályszerkezet vizsgálatával ismert tömegű anyagból meghatározható a részecskék száma.
• Spektroszkópia és más fizikai módszerek segítségével.
• Elektrokémiai mérések is szolgálhatnak a részecskék számának becslésére.

Az Avogadro-szám precíz meghatározása a modern fizika és metrológia egyik fontos feladata volt.

---

9. Példák

• 1 mol víz (H₂O) körülbelül 18 g tömegű és ${\textstyle 6.022\times 10^{23}}$ vízmolekulát tartalmaz.
• 1 mol oxigénmolekula (O₂) kb. 32 g.
• 1 mol elektron ${\textstyle 6.022\times 10^{23}}$ darab elektron tömegével, amely nagyon kicsi.

---

10. Összefoglalás

A mol az anyagmennyiség SI alapegysége, amely megmutatja, hány részecske van egy adott mennyiségű anyagban. Az egység a 2019-es definíció szerint pontosan ${\textstyle 6.02214076\times 10^{23}}$ részecskét jelent, amely az Avogadro-szám.

A mol használata elengedhetetlen a kémiai számításokban, gázok viselkedésének leírásában és az oldatok koncentrációjának meghatározásában. Ez az egység hidat képez a mikroszkopikus részecskék világa és a makroszkopikus mennyiségek között, így lehetővé teszi a tudomány és technológia precíz és egységes alkalmazását.

Fordítások

Tartalom

angol: mole (en)

További információk

• mol - Értelmező szótár (MEK)
• mol - Etimológiai szótár (UMIL)
• mol - Szótár.net (hu-hu)
• mol - DeepL (hu-de)
• mol - Яндекс (hu-ru)
• mol - Google (hu-en)
• mol - Helyesírási szótár (MTA)
• mol - Wikidata
• mol - Wikipédia (magyar)