piovere

Olasz

Kiejtés

• IPA: /pjoˈve.re/

Ige

piovere

1. esik (eső)

Etimológia

A kései latin *pluo igéből, lásd a pluit alakot.

Ragozás

    piovere ragozása

főnévi igenév	piovere
segédige		essere or avere	határozói igenév		piovendo
folyamatos melléknévi igenév		piovente	befejezett melléknévi igenév		piovuto
személy	egyes szám			többes szám
	első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen idő	—	—	piove	—	—	piovono
múlt idő	—	—	pioveva	—	—	piovevano
történeti múlt	—	—	piovve	—	—	piovvero
jövő idő	—	—	pioverà	—	—	pioveranno
feltételes mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen	—	—	pioverebbe	—	—	pioveranno
kötő mód	che io	che tu	che lui/che lei, che esso/che essa	che noi	che voi	che loro, che essi/che esse
jelen	—	—	piova	—	—	piovano
múlt	—	—	piovesse	—	—	piovessero
felszólító mód	—	tu	Lei	noi	voi	Loro
		—	piova	—	—	piovano