pislákol

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Tárgyatlan ige

pislákol

  1. Váltakozó erővel, halványan világít. [1]
    Rágyújtok egy szivarra. A szivar keserű, sötét, nem szelel, rozoga, hullós parázzsal pislákol.

Származékok

Etimológia

A pislog igéből, -kol gyakorító képzővel. [2]

Fordítások

Ragozás

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6  
  2. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6